Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)

Tanulmányok - Dányi Dezső: Győr főbb demográfiai folyamatai

Agyőri házasságkötések számának előzőekben bemutatott jelentős in az özvegyek házasságának hullámzása idézte elő. Az alábbi (4. sz.) ábrából ugyanis kitetszik, hogy a házasságkötési mozgalom négy úgyszólván évtizedenként megismétlődő csúcsát (az ötvenes, hatvanas, hetvenes és a nyolcvanas évek elején) elsősorban az özvegyek megszaporodott házasságkötései idézték elő. 4, sz. ábra A házasságkötések száma családi állapot szerint, 1 740-1 787 Ha ismernénk a nem házas és özvegy családi állapotú népesség kor és nem szerinti struktúráját, akkor valóságosabb képet alkothatnánk a nőtlenek és hajadonok, valamint az özvegyek házasságkötéseinek valószínűségi hányadosairól. Ennek hiányában csak néhány arányt szemléltethetünk és néhány hipotézist kockáztathatunk meg(l. 5.a-5.d sz. ábra). A város anyakönyveinek tanúsága szerint ugyanis: a) A hajadonok többsége nőtlen í erfival kötött házasságot és a nőtlen férfiak is elsősorban hajadont vettek feleségül. Az arány mind a két relációban 75-95% között ingadozott, hullámzó trendje csökkent. b) A hajadonok közül — amint ez aritmetikailag is nyilvánvaló — 5-25% kötött házasságot özvegy férfival és közel ugyanez az arány a nőtlen férfiak özvegy nővel kötött házasságai tekintetében is. Hullámzó trendje növekedett. c) Meglepő, hogy az. özvegy nők közül igen sokan kötnek házasságot nőtlen férfival és igen jelentős azoknak az özvegy férfiaknak az aránya is, akik hajadon lányt választottak. Ennek a két aránynak a nagyságrendje 55-85% között ingadozik és elemzett korszakunkban erőteljes csökkenést mutat. d) Az özvegy férfiak nagyobb hányada köt özvegy nővel házasságot — kivéve az ötvenes éveket —, mint az özvegy nők özvegy férfiakkal. A kétféle arányszám mozgó átlaga 1780-ig úgyszólván együtt hullámzik, de az utolsó évtizadben ellentétes irányú.