Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)

Tanulmányok - Dányi Dezső: Győr főbb demográfiai folyamatai

Szülési intervallum A s/ülések sorszáma Átlagos szülési intervallum szülési sorrend szerint, hónap 1 17,2 2 25,6 3 32,7 4 29,3 5 28,5 Utolsó előtti 31,0 Utolsó 39,3 Átlag 29,1 A leírlak figyelembevételével kiemeljük, hogy Győrben, II..lózsef korában élő asszonyok termékenysége igen magas volt és a korabeli európai fertilitás szintjén hullámzott. A preinduszlriális korszak l'ertililását általánosan jellemző egyéb vonások is fellelhetők a minta más mulatóiban, nevezetesen: bizonyos, hogy a szándékos szülctéskorlátozásmég nem vált társadalmi gyakorlattá; a születések folyamatosságát a fekunditás határozta meg, tehát az asszonyok még idősebb — 40 éven felüli — életkorukban is gyermekeket szültek; a csecsemőhalálozás, rövidítve a laktáció tartamát csökkentette a következő sorszámú gyermek szülési intervallumát; nem mutaható ki szignifikáns különbség a napszámosok (a mintában 28% -ot képviselnek) és az iparos mesterek feleségeinek (arányuk 25 %) termékenysége között; Győrben is, Európa más városaihoz hasonlóan alacsonyabb volt a nagyon fiatalkorú — 16-18 éves — asszonyok termékenysége, mint idősebb társaiké. Végül az is figyelmet érdemel, hogy Győrben a születések szezonalitása az agrár jellegű települések szüléseinek szezonalitásához hasonlít (1. 7. sz. tábla). A tavaszi és a nyári dologidőben a legalacsonyabb, késő ősszel és a tél végén a legmagasabb. Ez azt jelenti, hogy a koncepciómaximuma a januári és februári tömeges házasságkötés és a májusi hónapokhoz kapcsolódik. A minimális számú koncepció azonban nem a böjti időszakra esik (a házasságkötések minimális időszakára), hanem a késő őszi hónapokra (októberre és novemberre). 7.sz.tábla A születések szezonalitása a gazdasági év szerint Hónai) VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. Együtt 104 1 19 1 19 107 101 104 113 107 93 80 73 80 1200