Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)
Tanulmányok - Csizmadia Andor: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért
nem lehet, a maga részéről is hajlandó bizonyos feltételek teljesítése esetén beleegyezését adni a felszabadulásba. A káptalani levéltár már ez időből őriz olyan iratokat, melyek nemcsak béke-, de felszabadulási pontozatokat is magukban foglalnak. 62 ' E mellett a káptalan nem szűnik meg jogait védelmezni, amelyre ugyancsak szükség van. 1714-ben ugyanis a város közönsége megválasztotta bírónak Mányoki Ádám postamestert és con trascribát (ellenőrt), akinek e foglalkozását a káptalan összeférhetetlennek tartotta a bírói állással s nem erősítette meg. Mányoki mégis erőszakosan elfoglalta a bírói széket, '''sa kamara parancsát kellett kieszközölni, hogy elhagyja. A győri polgárok azonban ezt nem vették tudomásul, a főbírói széket nem töltötték be, hanem mindegyik nemzetbeliek részére helyettes bírót választottak. 64 ' A káptalan panaszára végül is a helytartótanácsnak kellett közbelépni és elrendelni a főbíró-választást, hogy a béke helyreálljon. Ez időben különösen kiéleződött a helyzet. A káptalan a caducitasnak az 1715: LX11. t.-c-ben foglalt magyarázatát is szerette volna megakadályozni, de nem sikerült. Még nagyobb fájdalom volt az, hogy noha a város polgárai ellen az országgyűléssel olyan határozat alkotását sikerült nekik kieszközölni, mely a káptalan földesúri jogait a várossal szemben megállapítja, ez nem került be 1715:59. t.-c.-ként a törvénytárba. Agyőri polgárok ugyanis épen Mányoky Ádámot — ki nemes ember volt — küldték ki követként és sikerüli neki elérni, hogy a karok és rendek egy bizottságot küld jenek ki, mely előtt előadhassák és bizonyíthassák az országgyűlési határozat eltörlésére irányuló kérésük jogos indokait. A káptalant ez országgyűlésen Nádasdy László gróf csanádi püspök és győri nagyprépost és Bubnich Mátyás kanonok képviselték, kiknek fáradhatatlan utánjárása elérte, hogy a város kérése, annál is inkább, mivel a városiak „az írásos bizonyítékokat" előhozni vonakodtak, a karoknál és rendeknél elutasításra találjon. 66 'A karok és rendek határozatából mégsem lett törvénycikk, mert ebbe a király nem ment bele. Egy kérdésben tudtak csak a káptalaniak valami eredményt elérni, nevezetesen a katonai túlkapások megvizsgálására bizottságot rendelt ki az országgyűlés, melyet felhatalmazott az ügyek eldöntésére isolyképen, hogy a jóváhagyást a királytól kell kikérni.' ' A város és a káptalan közötti jogvita az országgyűlés után is változatlan hevességgel folyt tovább. A vita most a királyi tábla elé került, mely a káptalannak adott igazat. A tábla hivatkozik a nádori szerződésre, nemkülönben a felperes káptalan javára az 1599: XLII., az 1618: XXVI., 1625: XVIII. és 1638: XX. t.-e.-ékben megnyilvánult jogállapotra, mely ellen az alperes város állal felhozott szabadságok és engedmények olyan erőt nem jelentettek, melyből szokásjog származhatott volna. A bemutatott pi ivilegiumokatsem akceptálta a kir. tábla, mert a földesúr jogai és ellenmondásai ellen létesüllek saz 1608 (k.e.) VI., nemkülönben az 1622: XVII. t.-.c.-kel elveszettnek kell azokat tekinteni. Ezzel szemben a felperes eredetiben bemutalta a káptalan jegyzőkönyveit, melyből kitűnik, hogy a város teljesítette hosszú időn keresztül a jobbágyi szolgáltatásokat. A mohácsi vész körüli idők, Győr elvesztése, vagy a földesúr kegyes elnézése ezeket a jogokat nem szüntették meg. A cenzust tehát a kir. tábla évi 100 forintban állapította meg, amelyet a városnak kolleklíve kell fizetnie, fele részben Szent György, fele részben Szent Márton ünnepén. Ugyancsak megítéli a tábla a bárány- és gabona-tizedet évi 25 frt dézsmaváltsággal. Jogos a Szent György napi lakoma 100 forinttal való megváltása, ajándék címén szarvas, vadkan vagy két dámvad szolgáltatása, meghatározza a tábla a kötelező jéghordast a káptalan részére, 10 ingyen fuvart közügyekben, minden kanonok részére
