Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)

Tanulmányok - Csizmadia Andor: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért

Mátyás egyik oklevelében úgy tetszik, mintha Győr nem állana szoros földesuraság alatt, mert a várost nem a szokásos földesúri mezőváros (oppidum) megjelöléssel illeti, hanem arról, mint Civitasról emlékezik meg, mely elnevezés elsősorban a királyi városok megjelölésére szolgált és mindenesetre olyan várost jelentelt, amely tekintélyében és jogaiban majdnem érintette a királyi városi jogokat. Ez oklevélben Mátyás megemlékezik Kuthasi Tamás törvénytudor és vasvári prépost, Kuthasi Gergely, György, Miklós és Ambrus, nemkülönben a prépost több rokonának panaszáról, mely szerint ők egykor Walpek János győri lakosnak a pannonhalmi konvent bizonyságlevele szerint pénzt kölcsönöztek, ezt életében nem fizette meg, most örökösei, kik győri polgárok, sem akarják. Ennek ellenére vonakodik a káptalan és a város részükre igazságot szolgáltatni, mert azt állítják, hogy a király nevezetteket az adósságfizetés alól felmentette. Megparancsolja hát a győri káptalannak, nemkülönben Győr város (Civitas) bíráinak és esküdtjeinek, hogyne tekintsék érvényesnek ez engedélyt és szolgáltassanak igazságot. ' Mátyás királynak még egy számunkra érdekes okleveléről tudunk. Ezt a király 1489ben adta ki s benne Győr városnak (Civitas) azokat a polgárait, kiknek házait a dühöngött nagy tűz elhamvasztotta, hat esztendőre mindennemű királyi adó alól felmentette. ) Ez a vázlatos jogfejlődés is világot vet arra, hogy milyen köz jogi átalakuláson ment ál Győr város, melynek jelentős része az Árpádok alatt még a legelőkelőbb városjognak: a székesfehérvárinak kibővített jogosítványaival rendelkezett, s Nagy Lajos alatt tárnoki városnak számított, s mint lett a XV. század végén Káptalan-Győr várossá, melynek nagyobb része a győri káptalan, kisebb része a püspök földesurasága alá tartozott. Ebben az időben nem volt már vitás a földesuraság kérdése s nincs semmi nyoma, hogy a polgárok tiltakoztak volna ellene. Mikor tehát a mohácsi idők elkövetkeztek, a város földesúri mezővárosi (oppidum) sorban nézett szembe a történelemmel. A XVI. század a török háborúk kezdetének kora. A győri var, mely addig a német becsapások ellen nyújt az északdunántúli vidéknek védelmet, most Nyugat és elsősorban Bécs védelmének fontos támasza lesz. II. Lajos király megbízásából 1525-ben a várban Kajdacsy György várkapitány veszi át a hatalmat, amely megbízást bizonyára a török közeledte parancsolta. A mohácsi vész után Ferdinánd maga is megtekinti a behódolt várat s elrendeli annak olasz mintára való kiépítését. Rendeletét végre is hajtják.

1 ' Ferdinánd 1530-ban Bakits Pál rác vajdának adja az üresedésben lévő győri püspökségjavainak haszonélvezetét, aki ezzel a győri várparancsnokságot is átveszi s megkezdődik az egyház földesúri jogainak háttérbeszorítása. A harcban vite/ Bakits, mint várparancsnok rendkívül kíméletlen és erőszakos ember volt. A győri nagyprépost a pozsonyi káptalan előtt tiltakozva panaszolja, hogy Bakits Pál a káptalan összes birtokait, vámjait, tizedét, dézsmanegyedél, malmait, halászó vizeit lefoglalta. Katonái a győri polgárokat ,,ütik-verik, bebörtönzik, kezeiket eltörik; pénzt zsarolnak, marháikat elhajtják, borukat megisszák; a török által el nem égetett házaikat lebont ják, háztetőiket és egyéb dolgaikat a várba hordják be". * * Ferdinánd figyelmeztette is a sok panaszra Baki tsot, de erélyesebben fellépni nem mert ellene, nehogy János király, vagy a török hűségére álljon. Nem javult semmit a helyzet Bakits Pál halálaulán Péter nevű testvére parancsnoksága alatt sem. Végre Ferdinánd is megelégeli a sok panaszt és Ujlaky Ferenc püspököt felhatalmazza a vár visszavételére. A visszavétel 1538 őszén meg is történik, de Győr vár csak névleg kerül ismét a püspök kezébe, valójában királyi vár marad, a várkapitányt a