Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)

Tanulmányok - Bácskai Vera: A polgári vagyon nagysága és szerkezete a XIX. század első felében

A férfi és női hagyatékok szerkezete Sopronban is eltérő volt. A férfiak és nők itt kétharmad-egyharmad arányban oszlottak meg az örökhagyók között. Győrrel ellentétben itt az 1810-1830-as években a női hagyatékok értéke volt magasabb; hasonlóság mutatkozott abban, hogy a női hagyatékokat általában kisebb adósság terhelte, ugyanakkor a pénzkövetelések aránya a férfiakéhoz viszonyítva többnyire jóval magasabb volt. Úgy tűnik, hogy a nők — elsősorban a módosabb özvegyek — egyik fő jövedelemforrása a hitelkamat lehetett. A hagyatéki vagyon nagyságára és szerkezetére vonatkozó adatok Győr esetében egy dinamikusan fejlődő kereskedelmi központ gazdasági életét, a soproniaké inkább a hanyatlást, egy elszegényedő, eladósodó, biztos jövedelemforrást mindinkább a mezőgazdasági termelésben találó városi lakosság helyzetét tükrözi. Úgy tűnik, hogy a hagyatéki leltárak, esekély számuk, alacsony reprezentatív értékük ellenére fontos és hiteles források, melyek nemcsak az egyes foglalkozáscsoportok vagy társadalmi rétegek vagyoni helyzetének, életmódjának megismeréséhez és összehasonlításához, de a városok gazdasági fejlődésének, az egyes társadalmi rétegek változó anyagi helyzetének, módosuló hierarchiájának felméréséhez is fontos eligazítást adnak.