Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)

Tanulmányok - Bácskai Vera: A polgári vagyon nagysága és szerkezete a XIX. század első felében

A győri örökhagyók foglalkozási összetétele (%) Foglalkozás 17911800 18011810 18111820 18211830 18311840 18411848 Kézművesmester 44,24 35,87 40,68 41,82 31,08 24,38 Kézműveslegény 2,65 0,54 0,85 0,91 1,99 2,07 Kereskedő 10,62 10,87 15,25 13,64 5,59 9,51 Vendégláló 4,43 4,89 5,08 2,73 1,99 3,31 Fuvaros 3,54 1,09 5,93 2,73 2,79 0,83 Ért., tisztviselő 3,54 5,43 5,08 6,36 3,19 4,96 Egyéb 1,09 1,69 1,82 0,79 4,54 Őstermelő 14,16 16,85 11,02 11,82 25,89 23,96 Ismeretlen 16,82 23,37 14,42 18,17 26,69 26,44 Összesen 100,00 100,00 100,00 1 00,00 100,00 100,00 A győri polgárok vagyoni helyzetének és vagyonszerkezetének alakulása Győrött tehát a hagyalkozók egyharmadának foglalkozása ismeretlen. Az ismert fog lalkozásúaknak csaknem a fele (44%) kézmüvesmestcr, egynegyede gazdálkodó volt. A kereskedők aránya 13%, a többi foglalkozáscsoporté pedig 5-5% körül mozgott. Az örökhagyók 57%-a férfi, 43%-a nő volt, az utóbbiak hagyatékának átlagos értéke valamivel kisebb volt, mint a férfiaké, eltekintve az 1800-as, illetve 1840-cs évektől, amikor jóval meghaladta a férfiak átlagát. A vizsgált időszak folyamán az egyes foglalkozásesoportok arányában bizonyos módosulás észlelhető: a kézmüvesmeslerek aránya az 1830-as évektől a korábbi évtizedek 40%-ot meghaladó arányáról 31, majd 24%-ra csökkent, az őstermelőké ugyanezekben az évtizedekben a korábbi 10-16%-ról 25%-ra emelkedett. Ha elfogad juk, hogy a vizsgált örökhagyók elsősorban a módosabbak közül kerüllek ki, az arányok e változása a kézművesek anyagi helyzetének romlására, az őstermelők cselében pedig helyzetük javulására utal. E feltevés megalapozottságát más tények is alátámasztják: a kézműves hagyatékok