Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)

Tanulmányok - Z. Szabó László: A győri irodalom kistükre (részlet)

babonás hiszékenység és a nagyravágyás leleplező darabja volt, miként ezt a mű summája is megfogalmazta: Tornyos Péter, bált indít, reá költi mindenit; nem sajnálja, csak tessék az uraknak a játék. Maskarát ád s maga is felöltözik, ha veszt is. Nem sajnálja, csak tessék az uraknak a játék. Nagy konyhát ül, farsangol, koldussá lesz és táncol. Nem sajnálja, csak tessék az uraknak a játék. A darabban megjelenő úrhatnám polgár pórul jár, s miközben a nemességet majmol­ja, elveszti mindenét. Mintha a nép vágyát fogalmazná meg a korabeli szerző. A gazdagok elleni támadás Európa-szerte ismert és divatos válfajával találkozhattunk „a győri teát­rumban" — akárcsak a sokkal fejlettebb moliére-i színpadon Franciaországban. De nemcsak ez a szellemi pezsgés vonzotta a városba az írókat, hanem elsősorban az itt működő Streibig-nyomda, ennek jó híre és szép munkája. Ezzel a szándékkal: a régi és az új magyar irodalom sorozatban történő kidásának gondolatával érkezett Győrbe 1784 tavaszán Révai Miklós. Egyik levelében így fogal­mazta meg célját: „I hol én vagyok az, aki a Magyar Vers Gyűjteményben fáradozom. Bízom a Hazában: Bízom mind azokban, kik magyar anyanyelvünknek álomba indult ál lapot ját fájlalván, fel serkennek már és forróbb igyekezettel kezdik azt virágzóbb színre hoz­ni. Ezek meg nem fogják tőlem tagadni segédei möket. " Költeményes Gyűjteményében Faludi verseit ígérte elsőnek, de meg akarta jelentetni Rimayt, Beniczkyt, Balassit, Gyöngyösit, Zrínyit és a kortársak munkáit is. Vállalkozását elsősorban az a baráti kör támogatta, amelyik körülötte kialakult. Sokan tartoztak ide, de csak írótársait említsük: Rájnis Jószefel, Fabchich Józsefet, Nagy Jánost, Ráth Mátyást. Legközelebbi kapcsolat Rájnissal alakult ki. Érthetően. Hiszen azonos kölői szándék ve­zette mindkettőt: a deákos iskola megszilárdítása a magyar költészetben. Révai költői célját az iskola harmadik tagjához, Baróti Szabó Dávidhoz írt episztolájában így fogal­mazta meg:

Next

/
Oldalképek
Tartalom