Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)
Tanulmányok - Valló István: Győr százados ünnepe
Ünnepre kele a város. A boltok és műhelyek mind csukva maradának és mindenki, kisded és koros csak a bckövclcző ájtatosságra kés/üle. Reggel 9 órakor mindakét polgárosztály a trombiták harsogása közben felvonnia a főpiacra. Gyönyörűség vala látni búzavirágkék atillájukban, forgós csákójukkal a magyar osztály tagjait s a sötétzöld mentében kivonult német vadászokat. A tisztek süröglek forogtak, rendezkedtek, az összegyűlt nagy néptömeg pedig szinte lélckzetvisszaf ojtva bámulá minden mozdulatukat. No de minden percnek megjőve a maga újdonsága. Most érkezének meg a térre a nemes vármegye részéről kinevezett követek Bezerédy alispán úrnak a személyes vezérlésével. Kevés pillanatok múlva gyülekezének a választott község tagjai is, a 60 személy urak, akik Toscanó József szószóló úr köré csoportosulának. Ott lálám Wurda Ferenc másodszószólót, Eeker Jánost a volt néptribunt, Bisinger Józsefet a gazdag üvegesmeslert, Hels Mátyást a fakereskedőt, Györgyi Mihályt a nemes és daliás lestőr táblabírót, Hergeszel Fereneel a kitűnő fiskálist s aztán még Puntigám János, Téhöly János, Mogyoróssy Pál, Kozma Gergely, Limbeck Vinee, Fügi János, Szekrényesi Dániel, Michl János, Erhardl Antal külső tanácsi tagokat és még sok más érdemes polgárt, akiknek a nevét nem sikerűié sebtében megjegyeznem. Kevés pillanatok múlva megérkezének a térre a nemes városházáról a magisztrátus urai is. Stefanits József főbíró és Anwandcr Ferenc polgármester vezérlé őket, kezükben a hatalom jeleként a buzogány, tekintetükben pedig az ünnephez méltó fenköltség teljes érzete. Velük jöttek Zánt hó Mihály kapitány, Rába István tanácsos, aki már volt főbíró is, Csaby, Beke, Kövesy, Karpf szenátor urak és Korbonits István a város főjegyzője. Agyúlövések adának jelt az. indulásra s az összejöttek szép rendben elindulának a székesegyházba. A két polgári osztály katonás rendben kíséré az urakat, elől pedig kivont karddal városi díszruhás hajdúk kísérek a város címeres zászlaját. A templomban történi elhelyezkedés után nem sok idő múlva mcgszólalának a harangok és a magyar polgári osztálynak lisztelkedése közölt megjelene Slankovils János ine gyéspüspük úr. Felzúgott az orgona hangja s Richler Antal karnagy úr vezényletével gyönyörűséges ének szállá az ég felé, kezdetét véve a hálaadó nagy mise, amelyre a meghívottakon kívül számtalan néptömeg sereglett össze. Az egyház közepén a Collner ezred egy zászlóalja tartá a rendel. Ott szoronganak a helybeli oskolák tanulói, a nemzeti rajziskola növendékei, a királyi akadémia jurátusai és bölcsészei. Kivonulának a céhek is lobogóikkal és jelvényeikkel a céhmesterek vezérlésével szinte teljes számban. Hiszen ki isakarl volna erről a nevezetes ünnepségről elmaradni. A színesés tarka néptömeg zsúfolva és mégis módol és rendet tartva teljesen bélöllé az Úr hazái. És szállá buzgó fohász az Egek Urához, tartson távol minden csapást és bajt a város polgáraitól. A szent mise részei alatt az egyház medicil felállott magyar osztály lövöldöze, amit mindenkor ágyúdörgés is követe. A mise után Susils György bágyogi lelkész lír tartott magyar szónoklatot, a megyéspüspök úr hálaadó éneke pedig vég/é a felemelő isteni s/olgalatot. Mindennek végeztével az egész városi tisztikar, a választolt polgárság a jelenvolt egyéb tisztviselők úgy a köznép is a templomból a főpiacra lére, ahol a polgáros/.tály és a vadászosztály ismételt ágyudörgések viszhangzása mellett a piacot megkerülve végső tisztelgésüket tevék. Eképen befejeződtenek az ünnepi foglalatosságok, megkezdődhettek a világi mulatságok, áldomások. A városi magisztrátus egy része a lakomat tarló megyéspüspökhöz