Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)
Tanulmányok - Lengyel Alfréd: Győr város levéltárának története (részlet)
Eszerint a választott község a tanáccsal egyetértve elhatározta, hogy 1 .az Exactoratusi Hivatal megszervezése felesleges, mivel annak tisztjét az ún. Gazdaságra Ügyelő Kiküldöttség ellátja, de a számadásokat e bizottságon kívül a Ccnsurális Comissiók is időszakonként felülvizsgálják, sőt a számvevői ellenőrzést — egy ilyen rendeltetésű hivatal életbeléptetéséig — a helybeli főjegyző is köteles végrehajtani; már pedig Korbonits István, a jelenlegi főnotáriuse megbízatásának is mindeddig kiválóan elget tett; 2. a Selyembogár Felvigyázói Hivatal felállításának tervét végleg el kell ejteni, mert csak indokolatlanul terhelné az egyébként is gondokkal küzdő házipénztárt; 3. az archívumot illetően évi 200 forint fizetéssel egy regisztráns írnokot kell kinevezés útján alkalmazni, aki a fő- és aljegyző megfelelő ellenőrzése mellett fog majd működni. 23 * A felterjesztést a város soronkívül juttatta el rendeltetési helyére. Somogyi Mihály, a még 1825-ben ideiglenesen átminősített levéltári kancellista közben úgy látszik nehezen tudott csak megbirkózni az új beosztással járó feladatokkal. De a rendszeres felügyelet hiánya is oka lehetett annak, hogy hat év elteltével Korbonits István főjegyő — bár elsősorban ő lett volna érte felelős — az alábbi, nem éppen kedvező benyomást keltő bejelentést volt kénytelen megtermi: „mivel a kebelbéli levéltár az ottan számosabb esztendők lefolyta alatt összehalmozott irományok által annyira megtehet t, hogy egy pár esztendő múlva egy zúgja sem lesz, ahova valamit tenni lehetne, ezenkívül az alsó almáriumokban olyan irományok vannak, melyek minden cím és vezérlőjel nélkül össze vannak hányva, anélkül, hogy valaki is tudná, hogy mifélék legyenek, porral vannak elfedve; ezért mivel gyanítható, hogy közlük olyanok is lehetnek, melyeke város jussait tartalmazzák, egy kiküldöttség válassza ki őket és a kevésbé érdemes iratokat, számadásokat valamely biztos helyre jó módjával helyezze el. A jussokat tartalmazó régi iratok pedig külön regesztrumba foglaltassanak. 24 ' A tanács a bejelentést tudomásul vette és pillanatnyilag nem is annyira a rendellenség, mint inkább az érdekelte, hogy a túlzsúfolt archívumban helyet biztosítson az újabb iratanyag számára. A magisztrátus ezért úgy határozott hogy addig is, míg a levéltár esetleges kibővítése, vagy átalakítása megoldást nem nyer, a kisebb értékű iratok kellő kiválogatás után a városház padlására kerüljenek és pedig annak e célra külön elrekcszlell egyik részébe.A válogatás munkájával Zánlhó Mihály és Anvander Ferenc tanácstagokat bízták meg, kik feladatuk végrehajtásáról jelentést tartoztak lenni. Amíg e munka folyt, beérkezett az Udvari Kamara 15.465/1831. sz. rendelete, mely közölte a város hatóságával az uralkodó legújabb (hintéseit. Ennek értelmében Győrölt meg kell szervezni a számvevői tisztségei és vezetőjének évi 300 forint fizetési kell folyósítani. A Levéllárnoki Hivatali az aljegyzői tisztséggel kell egybekapcsolni, a vicenotarius mellé pedig 1 évi időtartamra segédirnokot kell kineveztetni a legközelebbi tisztújítás alkalmával. Ennek fizetése 200 forintnál több nem lehet. Az egy esztendő elmúltával pedig — minthogy azalatt az elmaradt irományok kivonatolásának, rendezésének meg kell történnie — a további munka folyamatos ellátása már az aljegyzői hivatalnak lesz a kötelessége. A regisztrálás előrehaladásáról negyedévenként részletes jelentési vár a Helytartótanács.^ 5 ' Mindebből világosan érthető volt, hogy az önálló archiváriusi állás megszervezésének tervét legfelsőbb helyen még mindig időszerűtlennek tartják. A választolt község ülésén ezérta levéltár ügyének érdemleges elintézéséi levélték a napirendről, illetve „boldogabb időkre" halasztották. A segéd írnoki kinevezéssel külön nem is foglalkoztak, csupán megállapították, hogy az aljegyző fclvigyázása melleit működő kancellista a lehetőségek sze-
