Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)

Tanulmányok - Grábics Frigyes: Művelődés Győrött a

műhelyekben kés/ültek, ami feltételez egy olyan szemléletet, hogy a könyv tartalmával és méltó külső megjelenésével együtt érték. Győrött a század közepén az Árpás-, a Holtzerés a Müller-féle műhelyből kerültek ki a legszebb könyvkötések. A kép teljességéhez tartozik, hogy ekkoriban a könyvkereskedelem a könyvkötő műhelyek feladatkörébe tartozott 2 } Ez viszont azt a következtetést is megengedi, hogy a könyvforgalomban a korabeli könyvnyomtatás minden műfaja szerepel. Vagyis a könyv, a világi zene, a hivatásos színjátszás, a természettudományok iránti érdeklődés, a kalendáriumoknak a profán témákat előtérbe helyező szerkesztése, általában is a városi életnek a vallási alkalmaktól függetlenedő formái egy irányba mutatnak. A század közepén Győrött, mint a fejlettnek sorolható városokban általában, a barokknak és vallásos indítékúnak mondható műveltséganyag mellett a felvilágosodás, a világiság, a polgárosodás értékeit tartalmazó gondolkodás is jelen van. A bővülő iskolahálózat, a naptár elterjedése pedig arra utal, hogy művelődés dolgában is alakul a város tájközponti szerepe. Jegyzetek Jelen összefoglalás Kosáry Domokos Művelődés a XVIII. századi Magyarországon (Bp. 1980.) című kötelét tekinti kiindulásnak és a művelődés körét is ahhoz igazodva vonja meg. Bevallható célja, hogy a könyv alaptételét, a kései barokk és a kezdődő felvilágosodás egymás mellett létezését szemlélje egyetlen város példáján. A tárgyra vonatkozó irodalom egyébként igen egyenetlen. A „Győr. Várostörténeti tanulmányok. 1971. című kötet vagy Jenéi F. :Győr és régibb magyar irodalmunk emlékei (Győr. 1976.) éppen 171 1-gyel ¡11. 1728-cal zárja áttekintését. Néhány mű viszont címén túlmenően volt hasznos a téma vizsgálatában: Szinnyei J.: Magyar írók élete és munkái. 1-13. 1891 -1914. (a továbbiakban: Szinnyei) Bedy V.: A győri székeskáptalan története. Győr, 1938. (a továbbiakban: Bedy: Székeskáptalan) Bedy V.: Győr katolikus vallásos éleiének múltja. Győr, 1939. (a továbbiakban: Bedy: Győr kat.) Bárdos K.: Győr zenéje a 17-18. században. Bp. 1980. (a továbbiakban: Bárdos) Csizmadia A.: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangér. In: Győri Szemle 1943. (a továbbiakban: Csizmadia ) I ) Marczali II.: Mária Terézia. Bp. 1891. 75. o. — Győregyházmegyei almanach. Győr, 1968. 56-60. o. 2) Bak B.: Győr szabad királyi város igazgatása 1 743-1 788. Bp. 1980. 53-58. o. — Bedy: Győr kat. 46. sköv. o. 3) Győri Szemle 1943.: 34. o. (Sefcsik F.) 4) Gy Sz: 1931:74. o. —Bedy: A györegyházmegyei papnevelés története. Győr, 1937. 30. o. 5) In: (Vásárhelyi Judit: A győri Székesegyházi Könyvtár possessorai) Magyar Könyvszemle 1980. -Zalka I..: A győri püspöki papnevelő intézet könyvtárának címjegyzékei Győr, I-VI. o. — Bedy: Papnevelés. 252. o. 6) Mohi A.: A Mária-kongregációk története. Győr 1898. — Kelemen A.: Keresztély Ágost herceg katolikus restaurációs tevékenysége a győri egyházmegyében. Pannonhalma. 1931. — Piszker O.: Barokk világ Győregyházmegyében Zichy Ferenc püspöksége idején. Pannonhalma. 1933.