Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:
kijelenteni, hogy Klenovits824 teljesen nehéz feladata magaslatán állt. Természetes és diszkrét játéka, mely egyetlen egyszer sem lépett át a túlzások és álpátosz e darabban annyiszor csábítgató terére, lelkes, meleg, de ezúttal sohasem hadaró szavalata, mely a nyugodt bölcseleti elmélkedéstől a szenvedély kitöréséig mindig helyesen eltalálta a skála megfelelő hangját — mindezek bizonyos művészi biztonságot, öntudatot öntöttek el játékán, mellyel a kicsiny, de lelkes közönséget nem egyszer nyílt színen is tüntető tapsra ragadta. A harmadik és negyedik felvonás után pedig háromszor hívták a függöny elé a közönség zajos tetszés nyilvánításai. A többi szereplő hű munkatársa volt Klenovicsnak Shakespeare diadalra vitelében. Különösen áll ez Tóth Ilonka bája, „megható Opheliájára, Benedeknére, ki Gertud királynő szerepében kitűnően érvényesült, Békésre (Polonius), Benedekre és Havasra825, ki Laertes kicsiny szerepét elég szép sikerrel tudta érvényre juttatni. De általában kitűnő és hangulatos volt az összjáték, s ennek értékéből csak vajmi keveset vont le az a körülmény, hogy Balázsi a király szerepében gyenge volt, s hogy Madas826 egy ízben nyílt színen belesült a szövegbe. Győri Hírlap 1900. február 17. 3. oldal 39. szám 7. A téli évad végével Dobó Sándor színtársulatát méltató és búcsúztató vers a Győri Hírlap 1901. február 16-i számában „Andorka” aláírássá 1 Búcsú Üres a színpad, kong a ház Ásító székek közt csupán Hálót szövő pókhad tanyáz Mert istennők és istenek Már vándorútra keltenek 824 Klenovics György, Klenovics György József, Klenovits (Budapest, 1870. március 9. - 1937 után) színész, rendező, ómódú és közbecsülésben álló patrícius családból származott, szülei, Klenovics György Antal magánzó és Jankovics Paula különös gonddal neveltették. Gimnáziumi tanulmányát Budapesten elvégezte, 1889. szeptember havában beiratkozott az Országos Színművészed Akadémiára, ahol tanárai, Paulay Ede, Nagy' Imre, Náday Ferenc és Újházi Ede nagy jövőt jósoltak a jóalakú, széporgánumú és képzett if|únak. Magyarország úgyszólván minden nagy vidéki városában felkapott és keresett művész volt. Győr, Kolozsvár, Debrecen, Temesvár, Nagyvárad, Pozsony, Fiume, Miskolc, Szeged és Pécs városaiban voltak nagy és számottevő sikerei oly elsőrangú igazgatók vezetése alatt, mint Makó Lajos, Tiszay Dezső, Ditrói Mór, Megyeri Dezső, Dobó Sándor, Somogyi Károly, Krecsányi Ignác, Balla Kálmán, Palágyi Lajos. A Nemzed Színházban Somló Sándor igazgatása alatt két ízben vendégszerepeit nagy sikerrel, Essex grófban és Hamletben. 1903. február 3-án Debrecenben feleségül vette Tóth Margit Ilona (szül. Bp., 1878. június 12.) színésznőt, a menyasszony tanúja Palágyi Lajos színész volt. 1924-ben Pécsett működött, majd 1925. szeptemberben visszavonult a színpadtól. 1937-ben Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött a nála 12 évvel fiatalabb Beke Vilma Olgával. 825 Havas Sándor színész, született 1882-ben, Máramarosszigeten. Színész lett 1910-ben. Pályáját a Király Színháznál kezdte. 826 Madas István (Nagyvárad, 1878. ápr. 12. — Nagyvárad, 1925. okt. 26.) színész. Húszéves korában kezdte pályáját, vígjátéki figurákat elevenített meg suhancos bájjal. 1923-1925 között tag volt Nagyváradon. Legnagyobb sikereit Szigligeti Ede és Tóth Ede népszínműveiben, Molnár Ferenc színdarabjaiban aratta. Huszonöt éves színészi jubileumát is Nagyváradon ünnepelte meg Ugróm Sanyi szerepével if). Bokor József: Gyerekasszony című népszínművében. 265
