Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A GYŐRI MAGYAR SZÍNÉSZET MEGERŐSÖDÉSE
De ezt a fajta közvetítést és sugalmazást csak kevesen merték felvállalni, illetve csak kevesektől fogadta el a nagy magyar tragika. De itt kell megemlítenem, hogy a jeles művésznő egy-egy előadásra való felkészülése során nem csak a saját szerepét tanulta meg, hanem a teljes darabot. Ezért aztán művészkollégáinak többször is el kellett tűrniük instrukcióit. S ha néha meg is orroltak ezért rá a színésztársak, mégis azt tartották, hogy a Nemzeti társulta két részből áll, ez első felét Jászai, míg a másik részt a többi színész alkotja. Krúdy Gyula pedig egyenesen így szólította meg egyik cikkében a nagy magyar tragikát: „Jásyai Mari őfelsége”}11 Azonban őfelségének is el kellett szenvednie mindazokat a fájdalmas helyzeteket, amelyek a szellemi nagysággal járnak. Többször érte kíméletlen kritika a kollégák részéről. Az „Antonius és Cleopatra” próbái közben, partnere, Nagy Imre, megunván a folytonos észrevételeket, kiigazításokat, s így fakadt ki: „Kegyednek, semmi sem tetszik. Mindent kifogásol, gyűlöli is a% egész társulatl”118 Gyenes László pedig így vigasztalta meg a sokszor tépelődő művésznőt: „... a túl nagy buzgalom rendszerint a tehetségtelenek tulajdonsága. ” De ez csak az egyik, talán nagyon is jellemző oldala színészkapcsolatainak. Mert ugyanakkor igazi tartalmas emberi-művészi érzések fűzték Szigeti Józsefhez177 178 179 Prielle Coméliához180 s Márkus KLmíliával 181pedig legendásan jó viszonyban volt.182 177 Kárpáti 1957. 192. 178 Kárpáti 1957. 227. 179 Szigeti József, családi nevén Tripammer József (Veszprém, 1822. május 11. - Budapest, 1902. február 26.) színműíró, színész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja és a Kisfaludy Társaság tagja. 1865-ben a Kisfaludy Társaság tagjává, 1882-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. 1895-ben nyugalomba vonult, 1902-ben Budapesten halt meg. A Magyar Tudományos Akadémián 1905-ben Bérezik Árpád tartott fölötte emlékbeszédet. 18° prielle Kornélia [ejtsd: priel], született Prielle Antónia (Máramarossziget, 1826. június 1,Budapest, 1906. február 25.) magyar színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja. A Nemzeti Színházban első fellépte 1844. december 17-én volt, Szigligeti Zsidó című színműve Lizi szerepében. 1845 végén újra vidékre ment és a szabadságharcig Nagyváradon, Kecskeméten, Kolozsvárott és főleg Debrecenben játszott. 1846-ban is Debrecenben lépett fel, amikor Petőfi Sándor megkérte a kezét. O azonban 1847-ben Szerdahelyi Kálmán színészt választotta. A házasságot 1848-ban, amikor Szerdahelyi honvédnek ment, felbontották. 1861-ben aztán végleg tagja lett a Nemzeti Színháznak. 1881. február 7-én ő kapta meg első ízben az "örökös tag" rangot. Férjével, Szerdahelyi Kálmánnal, akivel másodszor is egybekelt, fő erőssége volt az új francia drámának. 1891-ben ünnepelte félszázados színészi jubileumát. 1905. december 24-én, Budapesten, a Józsefvárosban, halála előtt két hónappal, a nála 45 évvel fiatalabb Rozsnyay Kálmán íróval kötött házasságot.!1! A tanúk Rákosi Jenő és Bottlik Dezső voltak. Elhunyt 1906. február 25-én. 181 Márkus Emília (Szombathely, 1860. szeptember 10. — Budapest, 1949. december 24.) magyar színésznő, Márkus József Budapest főpolgármesterének húga. A Színművészeti Tanodában végzett 1878-ban. Első éves, amikor 1875. október 23-án először színpadra lépett ifj. Alexandre Dumas: Alfonz úr című darabjában, Adrienne szerepében, a Várszínházban. Utolsó éves volt a Színművészeti Akadémián, amikor 1877-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, még ebben az évben, 17 évesen Shakespeare: Rómeó és Júlia című darabjában mint Júlia játszott,1932-ben nyugdíjazták, ám 1942-ig játszott a Nemzetiben. 1942. augusztus 15-én volt utolsó premierje, Zilahy Lajos: A házasságszédelgőben. 1946 őszén a Magyar Színházban három estén keresztül játszotta a „Szülők lázadásé”-ban Holm tanácsosné szerepét. 1947 nyarán a Vígszínházban fellépett a „Mi lenne, ha...” című műsorban, ahol Ady-verseket szavalt. 1949 szentestéjén, december 24-én hunyt el, 89 évesen. 182 Kárpáti 1957 231. 50
