Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:
tartja a súlyokat, a környezet bénító terhét, míg földre nem rogy; vagy a ritkábbik esetben: le nem dobja magáról Henschel fuvaros az előbbi törvénynek engedelmeskedik, de érezzük, hogy ezen a ponton kényszerűen hátrál meg az író a materialista világfölfogás kedvéért a magasabb rendű erkölcsi törvénytől. De a szűk környezet, melybe történetét beállította, telítve van izzó feszültséggel, a titokzatos elátkozottság romantikus légkörével. Dunántúli Hírlap 1943. nov. 20. 4. p. 65. Luigi Pirandello: IV. Henrik cím alatti drámájáról, a „legpirandellósabb darabról” írt rövid ismertetés IV. Henrik A győri színház szerdán este csemegével kedveskedett a közönségnek. A legpirandellósabb Pirandello darabot mutatta be: IV. Henriket. Félelmetes és megdöbbentő volt. A baleset következtében megzavarodott és magát IV. Henrik német császárnak tartó gróf agyának tisztulása után is tovább játssza a bolondot, hogy jobban megfigyelhesse a körülötte álarcoskodó embereket. Nagy emberi mélységekre villantanak rá a szellemes és az emberek alakoskodását kipécéző dialógusok. Szinte ezt kérdeztük magunktól a színházból hazamenet, vajon a néma bolondoknak van-e igazuk, kik tisztább, nemesebb és jobb világban élnek, mint mi. Szentiványi Béla912 remekelt a címszerepben. Nagyszerűen játszotta meg a megjátszott őrültséget. Nagy színész, kiváló játék, nem komédia, hanem kiélési forma. Partnerei is, különösen Szende Mária,913 mindent megtettek a siker érdekében. Dunántúli Hírlap 1943. dec. 4. 4. p. 912 Szentiványi Béla színész, színigazgató, színházi rendelő. Születés: Budapest, 1895. június 28. Halálozás: Budapest, 1959. október 7. Eredeti neve: Czéder Béla György. Szülei: Czéder Imre rézműves, Lechner Mária. Az Iparművészeti Főiskola elvégzése után Rózsahegyi Kálmán iskolájában színészetet tanult, majd behívták katonának és megsebesült az I. világháborúban. 1919-ben debütált az Andrássy úti színházban, majd 1920 és 1922 között az Apolló Kabaré tagja volt. A következő évadot a Várszínháznál töltötte, ahol a színészet mellett megkezdte rendezői pályafutását is. Ezután a Magyar és a Belvárosi Színház tagja volt, majd Szegedre ment, színész-főrendezőnek. A kövezkező évadban az Országos Kamaraszínház vándortársulatával lépett fel. 1927-ben megalapította saját stagione társulatát Országos Művész Színház néven, amivel 1933-ig járta az országot. 1933-ban Baján, majd ismét Budapesten lépett fel a Bethlen téri Színházban. 1937-ben Miskolcra szerződött, itt ismerte meg második feleségét, Zimonyi Mártát. A következő évben ismét a fővárosban játszott a Városi Színházban, majd Zimonyi Márta sikeres pesti operettjeivel járták az országot. Az 1940-es években játszott még Budapesten a Magyar és az Új Magyar Színházban, majd feleségével együtt Győrbe szerződtek. A II. világháború után a pályától egy évre eltiltották, valójában soha többet nem léphetett színpadra. Feleségével és Bacsányi Paulával Hoffmansthal: Jedermann című misztériumjátékával járták az országot, egyházakkal összefogva, templomok előtt tartották az előadásokat. Később iparművészeti végzettségével, az Állami Pénzverőben helyezkedett el, ahol tehetsége révén különböző dísztárgyakat tervezett. Innen vonult nyugdíjba. 9,3 Szende Mária (született Ikladon 1915. november 23-án) színésznő. Rákosi Szidi színiiskoláját végezte el, majd táncosnőként a Király Színházhoz szerződött. 1933—35-ben Debrecenben játszott, utána a Belvárosi Színház, ill. a Bárdos Artúr vezette Művész Színház tagja. 1943-ban a Pünkösti Andor-féle Madách Színházban játszott. A háború után több vidéki színház művésze volt. 1971-ben a Déryné Színház tagja lett. Főbb szerepei: Zsuzsi (Kodolányi J.: Földindulás); Barbara őrnagy (Shaw); Warrenné (Shaw: Warrenné mestersége); Anya (Capek: Fiaim); Kovácsné (Darvas J.: Szakadék). 343
