Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:
zavartalan új játékának élvezése; ezért igáz le bennünket a legigazibb művészet magasságaiból a közönséges élet sarába. Ebben a darabban a legmerészebb szárnyalásban akarta az emberben rejlő örök jóság győzelmét ünnepelni minden pokol ördögi erőlködései fölött. De nincsen szótára; csak pesti, pukkanó sziporkázásokban, dadogásban akar rányitni minden titok legmélyebbjére: az emberre. Molnár Ferenctől nagy és szép dolog „A vörös malom”. De ha igazi zseni, embert látó, igazi, döbbenetes problémákat bogozó Isten-adta költő, akkor ne hordjon össze tücsköt-bogarat, akkor ne legyen vásári olcsó János, hanem súly és trombita, komolyság és erő, élet és erkölcs. Nem keresek ebben a darabban magyarságot, de emberi, örök értékeket az Ember nyelvén. Nem az Ötlet a lényeg, nem is a szcenikai érdekesség, hanem a gondolat, amely elviszi a közönséget a földről s megláttatja benne az életéből hiányzó értékeket. Mégis nyereség ez a darab. Jobb bármelyiknél Molnár Ferenc régi darabja közűi. S a győri színház — jó órában legyen mondva — kitett magáért. A darab beállítása jó, díszletezése megfelelő. Sehol nem rontott a rendezés munkája illúziót, sőt a legkisebb zökkenő nélkül meg kell adni a darabnak természetszerű-lázas tempóját. A színészek nagy ambícióval játszottak. Csáky Paula889 Mamája nagy és művészi alakítás volt. A romlott nő mindén hangszerén tökéletesen játszott, s tulajdonképpen ö volt a jóságot megőrlő vörös malom, nem pedig a Magister ördögi gépezete. Pataky Miklós890 János szerepében, mint erdész gyönge, de később a rontó harcban elsőrangú. Nagy szenvedélyek megjátszására igazi tehetsége van. Szepessy Károly Magistere jó volt. Nyugodt, erejének teljes tudatában levő igazi ördög. A telt házat megérdemelte a színház. Azt hiszem, hasonló művészi munka mindig fog közönséget vonzani, még a mostani speciálisan mostoha győri színházi viszonyok között is. Dunántúli Hírlap 1923. dec. 22. 3.p. 889 Csáki Paula színésznő, született 1901. jan. 22-én Budapesten, meghalt autószerencsétlenség folytán Szicíliában, 1928. november 27-én. A. színészegyesületi iskola növendéke volt, majd 1921. augusztus havában felvették a Színészegyesület kötelékébe. Pályafutását Győrben kezdte. Egy ízben a Magyar Színház vendége is volt, ahol a »Sasfiók« címszerepét játszotta. Ez időben menyasszonya lett Cerani olasz hercegnek. 1928. november havában a fiatal pár Szicíliában járt, hogy az Etna kitörését szemléljék. A megromlott utakon az autó felborult és Csáki Paula szörnyethalt. December 12-én temették el a rákoskeresztúri izraelita temetőben. 890 Született: Budapesten 1899. július 29-én. Halálozás: Budapesten 1949. május 2-án. Szülei: Pakur Béla, Fekete Julianna Felesége: Lantos Klára, Rózsahegyi Kálmánnál tanult. A húszas években Makón, Újpesten, Győrött, Pécsett játszott. 1928-29-ben az Országos Művész Színház színésze és rendezője, 1929-30- ban a Belvárosi, 1935-től 1940-ig a Magyar, 1940-41-ben a Magyar és Andrássy, 1941-42-ben az Andrássy úti Színház, 1942-43-ban a Fővárosi Operett-, 1943—44-ben az Új Magyar Színház tagja volt. 1945- től a Nemzeti Színházban játszott, emellett 1946-ban a Béke, 1948-ban a Művész Színházban lépett fel. Markánsan megformált karakterszerepei nagy sikert arattak, gyakran játszattak vele ügyvédet (Pillanatnyi pénzzavar, Karosszék, Pista tekintetes úr, Makacs Kata, Zenélő malom). Az 1939-es Karosszék és az 1943-as Sári bíró című produkciók főszereplője volt. 1948-ban még játszott a Tűz című filmben, majd utolsó szerepe a Talpalatnyi föld könyörtelen intézője. 323
