Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI

állandó összeköttetés a színész és a néző között érdekesen intimmé teszi az előadást, melynek egyes részltei így sokkalfrappánsabb hatásúak. Dr. Patek Béla igazgató ezt az új rendezést alkalmazna a szombati előadáson, melyre a szereplők és a karszemélyzet nézőtéri elhelyezkedésének útjában álló két sor támlásszék (Vili. és IX. sor) valamint támlás állók nem kerülnek előadásra. ”340

Az ígéretes próbálkozásnak, azon kívül, hogy több alkalommal is színpadra került, természetesen más hozadéka is volt. Győrt a zeneileg fogékony városok közé sorolták, s ezért korántsem meglepő, hogy a következő évben, 1913 februárjában a Major Gyula zeneszerzővel készült riportban a modern zenei törekvések ecsetelésénél és a befogadó közeg említésénél Győrnek komoly szerep jutott:

A vidék zenei élete.

Beszélgetés Major Gyulával- Tegnap városunkban járt Major Gyula zeneszerző, aki jó egynéhány kompozjáója, különösen nagystílusú szimfóniái révén a külföldön is előnyösen ismernek. Munkatársunk megkérdezte, mi járatban vetődött be a mi szerény színházunkba. Készségesen válaszolt az interjúra s elmondta terveit.

— Operaelőadást késetek elő a győri színházban. Az én legújabb operámat, a Milá-t fogja dr. Patek társulata előadni máráusban és a szereposztás miatt nézem meg a Mexikói lány bemutatóját.

— Új éra kezdődik a magyar színpadi muzsika életében. Budapestnek nincs zeneértő publikuma. Az a keservesen sok csalódás, amely a magyar komponistákat a M. K. Operaházban érte, megérlelte bennem azt az ideát, hogy a vidékkel fogok próbát tenni. A minisztériumban kieszközöltem, hogy Pozsony és Győr legyen egyelőre az a két emporium34', ahol az új magyar operákat bemutatjuk és mikor ezen a próbán mintegy kiállotta a versenyt, csak akkor vigyük az áj dalművet a fővárosba. Ezekre a próbaelőadásokra miniszteri engedélyt kaptam és az Operaházból hozok vendégszereplőket. A vidéki publikum még intakt és fogékony. Nevelni kell őket a zenei életre és akkor a fővárosba már a diadal után kerülnek el az új operák, amelyek az első dicsőséget itt künn aratták.

Még nagyon sokat beszélt kedves modorával ez az agilis, világos gondolkozású, sokat tapasztalt és sokat csalódott magyar zeneszerző, de szavaiból csupa bizalom áradt ki a vidék megértő publikuma iránt és abban a percben mindketten annak az egynek örültünk, hogy a magyar zenei életben az új éra első nyereségeiből nagy rész jut ki a mi városunk zene iránt kétségtelenül erősen és komolyan fogékony közönségének.

Hangversenyestély a színházban. Ma,hétfőn nincs előadás, kedd, szerda és csütörtökön este pedig Zilahi Gyula, a budapesti Nemzeti színház tagja, Smighoffer Vilma bangver- senyénekesnö, a m. kir. Opera volt tagja, Vágó Géza s az ő társulata rendez nagy fehér művész és hangversenyestélyt. Minden napnak műsora más s a legkitűnőbb hangversenyszámok között színre kerülnek: A lélekharang (dramolett), A vihar és aktuális darabok. A hangverseny-előadásokra jegyek válthatók a színházi pénztárnál. ”342

340 Dunántúli Hírlap 1912. február 1. 2.

341 Eredeti jelentése: A hívők bizonyos csoportjának elkülönítésére szolgáló karzat a keresztény templomokban.

342 Dunántúli Hírlap 1913. február 16. 6.

96