Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI

Vaszary János Vaszary Gábor és Csipka Auguszta gyermekeként született Budapesten 1899-ben, halála Madridban küvetkezett be 1963. november 20-án. Magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró. Vaszary Piri színésznő bátyja, Vaszary Gábor író öccse. 1920-ban a Magyar Színházban kezdte pályáját, játszott ezenkívül az Új Színházban is. Ez utóbbiban 1920-ban, a Belvárosi Színházban 1923-ban rendezőként is dolgozott. A rendezést Pitoéffnél317 tanulta. 1925-ben Magyar Kamara Társulat néven Párizsban alapított vállalkozást, 1926-ban azonban hazatért. 1927—1929 között a Magyar Színházban dolgozott rendezőként. 1932—33-ban a Teréz körúti Színpad művészeti vezetője, ezt követően két évig az Andrássy úti Színház rendezője, 1935—36-ban főrendezője volt. 1933—34-ben a Budapesti Operettszínházban, 1936-ban a Nemzeti Színházban is rendezett. 1939—1941 között a Magyar Színház és az Andrássy úti Színház főrendezőjeként, 1941—1944 között az Andrássy úti Színház igazgatójaként tevékenykedett. 1945-ben feleségével, Muráti Lili318 színésznővel emigrált, két évre rá Madridban telepedett le. Ott halt meg 1963-ban. 1928-tól kabaréjelenetekkel, 1930-tól vígjátékokkal jelentkezett. Rendezőként is elsősorban saját műveit állította színpadra, a könnyű műfaj avatott művelője volt. Filmforgatókönyveket is írt, továbbá filmet is rendezett. Művei: Szajna-parti kaland (regény, 1942), A macska felugrott az asztalra (regény, 1950), Zörgetik az ajtót (napló, 1950), Tubák csodálatos élete (regény, 1958), Kaland a vörös hajú lánnyal (regény, 1990), Ma éjjel szabad vagyok (dráma, 1934), A vörös bestia (dráma, 1934), Angyalt vettem feleségül (dráma, 1939), A pénz nem boldogít (dráma, 1942).319

317 Az emigráns orosz színházi szakemberről az alábbi sorok vallanak: A forradalmi Oroszország színházában gyökértelennek érezte magát. Az indulatok, amelyekre ott egy izgatott és hatásos új színjátszás épült, számára idegenek voltak. Az ő levegőjét az „irodalmi" színház jelentette. Talán legcsökönyösebb képviselője volt ennek az iránynak, amely voltaképp sohasem volt irány, egy színháztípusnak, amely sohasem volt típus. Ezért egész magatartásában s legjobb pillanataiban is valami halvány nyoma maradt a jóakaraté dilettantizmusnak. Új hazájában, Párizsban, az új Oroszországból kivonuló hátvédből előőrs lett mégis. Ami ott reménytelenül túlhaladott volt, az itt frissítéssé és lázítássá vált. A francia színház merevsége a háborút követő időkben elviselhetedenné vált. Ekkor lépett fel Báty, s harcba szállt a francia színház verbalizmusa ellen, az ellen, amit pszeudoklasszicizmusnak nevez, s ami Racine-tól a bulvárírókig terjeng. Ebben a légkörben szinte jelképes a Pitoeff hibás franciasága. http://www.huszadikszazad.hu/1939- november/kultura/pitoeff 2019. február 6.

318 Muráti Lili (sz. Muráti Teodóra Auréüa; Nagyvárad, 1912. július 22. - Madrid, 2003. április 17.) magyar színésznő és írónő. Legismertebb szerepeit a Doktor Zsivágó, az Elnökkisasszony, A csúnya lány és Ez történt Budapesten című filmeknek köszönhette — összesen 18 magyar és számos spanyol filmben játszott. Az 1930-as és '40-es években Muráti Lilit valósággal bálványozták Magyarországon. Hazai karrierje a második világháború végén akkor tört meg, amikor koholt vádakkal nyilasnak bélyegezték, ami után nagy nehézségek árán férjével Spanyolországba menekültek. Sejtelmes hangjával, elbűvölő kisugárzásával, gyönyörű külsejével, intelligenciájával és tehetségével elvarázsolta a magyar és külföldi közönséget is. A rendszerváltás után 1993-ban - Szeleczky Zitával együtt - Göncz Árpádtól visszakapta magyar állampolgárságát, valamint kiemelkedő életművéért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje állami kitüntetést. Közel fél évszázad kihagyás után, 1994-ben a budapesti Karinthy Színház, A nagymama című darabjában tért vissza újra magyar színpadra. Itt is ünnepelte 90. születésnapját, vagy ki tudja, hányadikat. Az igazság az életkorával kapcsolatban ugyanis soha nem derült ki. Madridban halt meg 2003. április 17-én, kilencvenegy évesen.

319https://hu.wikipedia.org/wiki/Vaszary_J%C3%Alnos_(sz%C3%ADnm%C5%Blv%C3%A9sz)

2019. január 5.

90