Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI

nek varadé kául Szpmaházy István: Segédjük ász rímü népszínmű paródiáját mutatják be. Előadás végén ötletes tabló búcsúztatja az óesztendőt és köszönti az újat. Az előadás rendes időben este 7 és fél órakor kezdődik s igy megelőzi az összes szilveszteri estélyeket. A hely árak a rendesek. A konferanszié tisztjét Eajthay Károly végzi A műsort alkalmi tabló nyitja meg, amelyben a társulat elsőrendű tagjai a 9 múzsát személyesítik és különféle csoportozatokban köszöntik a közönséget. A további műsorszámok a következők: I. részt E Túrái — magánjelenet. 2. Kassai Rózsi — dalok és táncok. 8. Rázsó — népdalok. 4, Sebestyén kupiék305 és táncok. 5. Báthori Mid — versek 6. Ponghó — műdalok. 7. Bihari Böske — kupiék és táncok. 8. Faludi — Egy kórista keservei. II. rész: 1. Marton Fogorvosnál, vigjelenet 2. Balázs Rózsi — kupiék. Tábori víg magánjelenet. 4. Gerzsó Szeréna — drámai jelenei. 5. Borbély — víg magánjelenet. 6. Bihari Böske — kupiék. 7. Tihanyi— Carmen Opera, 8. Sugár Aranka — műdalok. 9 Segéd­juhász (Szpmaházj népszínmű- paródiája, újdonság itt először). Bíróné — Kassai Józsi, kisbíró — Vajda I., segédjuhász — Faludi”306 Újabb másfél esztendő elteltével, 1913 májusában a Lloyd nagytermében tartotta meg kabarészámait az országosan is elismert kabarétársulati igazgató, Faragó Sándor307. Műsorait minden korlátozás és a megszokott minősítések (piros és fehér kabaré) nél­kül a hölgyek és az ifjabb generációk is megnézhették. S hogy maradjunk a másfél éves ciklusoknál, a következő kabaré-előadás már az első világháború kitörése után mintegy másfél évvel, 1914 Szilveszter éjszakáján zajlott le a Városi Színházban: A színházban két kabaré előadás is lesz fit 8-kor fehér, 10 órakor pedig piros műsorral. A fehér kabaréban a társulat minden tagja szerepel énekkel, tánccal, szavalattal, majd Szjvay Gyula szen­timentális jelenete, az »Őrszem a táborban “, ifj. Kárpáti Endre kacagtató tréfája, a »Soma bevált“ és a »Csavargó“ című apacs-dramolett kerül színre elsőrangú szereposztásban. Pénteken fél helyárakkal csalogatja azt a perverz kíváncsiságot, amely megérdemli, hogy a jelen komoly napjaihoz képest kétszeres beszámítás alá essék és erkölcsileg teljesen diszkvalifikáljon. Óvást emelünk a közerkölcsiség nevében, hogy fémjelzés nélkül a közönségnek dolgoznék az a színház amelyet bizonyos tekintetben meg nem érdemelt bizalomból leányos mamák és iskolás gyerekek is látogatnak.308 305 Kupié jelentése: szöveges dal, amely a mai sanzonnal áll rokonságban. Szövege gúnyolódó, szatirikus, de gyakran csak olcsó tréfálkozás. A régi zeneirodalomban a visszatérő zenei szakasz neve. 306 Dunántúli Hírlap 1911. december 31. 4-5. 307 Faragó Sándor, másként Fabényi, névváltozatok: Fabinyi, Fridmann, született Friedman (Miskolc, 1886. június 9. — Budapest, 1933. augusztus 23.) színész, színigazgató. Rákosi Szidi iskoláját elvégezvén, egy évig a Magyar Színház ösztöndíjas tagja, majd a miskolci színház igazgatója szerződtette, ahol öt éven át működött. 1922-ben a Székesfehérvár-Kaposvár Színi Kerület igazgatója volt. Felesége, nagykereki Menszáros Margit színésznő 1923. április 22-én elhunyt. Ezután, 1924. május 24-én Veszprémben házas­ságot kötött a nála 13 évvel fiatalabb Gunst Irénnel. 1928. április havában csődbe ment, és lemondott az igazgatásról, ezt követően Pápán könyvkereskedő lett. 1928. július 18-án feleségül vette Goldberg Irmát. A fővárosi János Kórházban hunyt el 1933-ban, 47 évesen, halálát tüdőgümőkór okozta. 308 Dunántúli Hírlap 1914. december 31. 3. 87

Next

/
Oldalképek
Tartalom