Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A GYŐRI MAGYAR SZÍNÉSZET MEGERŐSÖDÉSE
1881. január és február havában egymást követték az ünnepségek. Január 22-től 28-ig Márkus Emilia vendégszerepelt rendkívül nagy hatással, február 10-én Singer F. J. a bécsi nagyopera tagjaival rendezett hangversenyt, melynek jövedelmétfelerészben Győr sziget, felezjszben a gyárvárosi három jótélony nőegylet javára adta, viszonzásul azpn megtisztelésért, hogy Győr sziget szülő hazája, őt díszpolgárrá választotta. Este a bécsi vendégek tiszteletére a társulat a „Kis herczeg" ez Operettet adta, másnap Teve le, Friese, Cerale és Grase Ili tánezpsnők, Horváth tánezps, Horovitz énekes; a karinthiai ötöstársaság dalokkal, Löwenberg zongorán, Hellmesberger hegedűn, Braga k. a. énekkel működtek közre a hangversenyen, ami természetesen felemelt hely árakkal s még a karzatot is zártszékekké alakítva át, hozott 965frt 92 kr tiszta jövedelmet. Február 27-én volt Beődy Gábor 25 éves színészi jubileuma, midőn „Kean” került színre, szép ovaczjók között. Üdvözlő beszédek, ajándékok, koszorú és bankett természetesen nem hiányozpttak. Február 22-től Üjházj Ede vendégszerepeit s ezután február 28-án tartotta a társulat utolsó előadását s Beődy igazgatása alatt Szombathelyre ment, majd april közepén Sopronba, hol a bérletgyűjtésben főképp Möller Ede főreáliskolai tanár fáradozott; Sopronból a német színtársulat Zanetti György igazgatása alattjött Győrbe, de társulata silány s a közönség pártolása annak teljesen megfelelő volt. Csak rövid ideig volt Győrött, különben is marczius és april hónapokban voltak Remmerth Mártha, Caperta Rossini, Lucca-Austerlitzné hangversenyei, műkedvelő-előadások stb.225 1881. február végén a Színpártoló Egyesület újból átalakult, s Beődyt végleg igazgatóvá tették, s átadták neki a ruhatárat és a könyvtárat, de ezekért béried díjat kellett fizetnie. Ügy tűnt megint megerősödött az egyesület, mert egész eddig elég hullámzó volt a működése, ami erőteljesen kihatott a színtársulatokra is. Beődy az 1881/82-es évadot 1881. október 26-án kezdte meg. Kezdetben elfogadható volt a látogatottság, de az év végére megint fél házak előtt játszottak. Ezért december 7-én Pápára utaztak az új színházat megnyitni. Itt legalább telt házak voltak hetekig, nem is jöttek vissza Győrbe, csak pár előadást tartottak a karácsonyi ünnepek idején. 1882 januárjában visszatértek, de a pártfogolás és színházlátogatás hiányában februárra újra a bukás szélén állt a társulat. Március 2-ig valahogy kibírták, aztán Szombathelyre utaztak, ahol már nem kísérte őket a „győri átok” s megint nyereségesek lehettek. Ezt követően újra Pozsonyban kötöttek ki, ahol 40 előadásra kaptak lehetőséget. Mándoky Béla két ellentmondásos évada A nyári időszak alatt újból tatarozták a színházat, s az 1882/83-as évadot már új igazgató, Mándoky Béla nyitotta meg 1881. szeptember 30-án: ,A- társulat főbb tagjai voltak; Abonyiné Kovács Ella (népszínmű-énekesnő és soubrett), Laczjzó Aranka (szende) Fény éri Mór (költő is, aki „Késő ébredés” czjműú drámájával díjat nyert), Horváth Aranold (tenosita); fiatal erők voltak: Bérczy Endre, Nagy Zoltán, Kiss János, Hunyadi József; a nők közül: Angyal Ilon, Kovács Ilka, Szapáry Janka, Völgyi Katicza. Mándoky né is néha fellépett, s pedig operában. Tatay Eugenia koloratr-énekesnő, aki Beődy társulatánál is volt, úgyssfn-225 Koltai 1890. 94. 61
