Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A GYŐRI MAGYAR SZÍNÉSZET MEGERŐSÖDÉSE
Előadó művészetének fontos része volt a költészet, különösen Petőfi verseit szavalta a leggyakrabban. A tragikus sorsú költő iránti rajongásáért, népszerűsítéséért a Petőfi Társaság 1909-ben tagjául választotta, s több vidéki Petőfi Körben is fellépett.183 így Győrbe is ellátogatott Petőfi-estekre, s egyik (legutolsó) szavalóestjének tiszteletére Nagy Gyula főtisztelendő úrnak dedikálta „Tükröm” című önéletrajzi munkáját.184 A jeles művésznő ugyanis a publikálással is megpróbálkozott, főként önéletrajzi ihletettségi írásai jelentek meg a kezdetekben. De később szerepformálásainak kulisszáiról, s művészi hitvallásáról jelentek meg esszéi, így elsőként a negyven évesen papírra vetett Elektra szerep-analízisét említhetem. Majd sorra következtek a nagy alakításokról lejegyzett, különös és merész hangú elemzések, a Lady Macbeth, Ibsen Nórája és az „aszszonyok asszonyáról” Cleopatráról írt szereprajzok.185 Kritikákat is írt, elsősorban a külföldi színésznagyságok klasszikus szerepeit és a magyar kritikusok tevékenységét elemezve, olykor keményen bírálva. Jelentős közéletiséget is felvállalt élete utolsó szakaszában: a női emancipáció, szociális helyzet, a háború okozta súlyos elszegényedés voltak azok a területek, melyek igazán foglalkoztatták.186 „A dolgok úgy végződnek, ahogy elkezdődtek” Kritikusai találóan jegyezték fel Jászai Mariról, hogy igazi életeleme a tragédia volt a színpadon és magánéletében egyaránt. A háború alatt szinte minden vagyonát karitatív célokra áldozta fel. De még ezt megelőzően, 1912-ben a lebontott Nemzeti Színház köveiből sírboltot építtetett magának a Kerepesi úti temetőben, hogy végső nyughelyén is színházban legyen.187 Kárpáti Aurél, egyik jeles életrajzírója utoljára 1925. május 9-én látta a Nemzeti Színházban, amikor Shakespeare: „III. Richárdjában” játszotta Gloster hercegnő szerepét. Kárpáti Aurél, aki az előadást interpretálta, így emlékezett vissza erre az eseményre: „Sohase bocsátom meg magamnak, hogy erről az utolsó szerepalakításáról csupán e pár semmitmondó szót jegyeztem fel kritikámban: Megrázó volt s szinte fenséges erővel hatott.”188 Utolsó színpadi fellépése pedig 1925. december 3-án volt, ekkor az „Aranyemberben” Teréz mamát alakította.189 Ezt követően 1926. október 5-én bekövetkezett haláláig190 191 testvéröccsénél élt Rábatamásin. Itt írt utolsó vallomása szerint: ,Az ékt rejtelmes törvényszerűsége folytán a dolgok úgy végződnek, ahogy elkezdődtek. A homály, amely bölcsőmet fedte, borítja be nemsokára halálos ágyamat is. Forgácsszedéssel kezdtem a győri ácstelepen, csibeetetéssel végzem Rábatamásin. Ami közbeesik: rövid fölrepülés volt a fénybe, ahonnan nemsokára vissza kell szfllnom az örök homályba. ”*91 183 Magyar Színházművészeti Lexikon II. köt. 322. 184 Márfi Attila: Fejezetek a győri színjátszás arcképcsarnokából... I.m. 53. 185 Kárpáti 1957. 216-226. 186 Kárpáti 1957. 238. Magyar Színművészeti Lexikon II. köt. I.m. 322. «*7 Kárpáti 1957. 241. 188 Kárpáti 1957. 196. 189 Magyar Színművészeti Lexikon II. köt. I.m. 322. 190 Magyar Színházművészeti Lexikon I.m. 337. 191 Magyar Színművészeti Lexikon II. köt. I.m. 324. 51
