Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A GYŐRI MAGYAR SZÍNÉSZET MEGERŐSÖDÉSE
lást tett „itthoni”, győri fellépéseiről:152 Az 1868 ősze óta Győrben szereplő társulat igazgatója, Kocsisovsfiy Jusztin 1869 februárjában kérte fel, hogy több darabban is szerepeljen, mint vendég. Először február 24-én lépett a győri nagyérdemű elé a Samil című darabban Eskám szerepében, amelynek fogadtatásáról ezt jegyezte le: közönség sfip számmal volt, dacodra annak, hogy előtte való nap szinte drámát adtak, minden megjelenésemkor tapssal fogadtak és kimenetelemkor mindig taps kísért. Végül többször kihívtak. ”153 E sikeres bemutatkozást követően a színigazgató szerződést ajánlott fel az ifjú pályakezdőnek, de nem fogadta el, mert Kassaival, az akkor már neves komikussal akart egy társulatban játszani. De további szerepeket vállalt el, s így láthatták a győriek a Deborah és Gerdtrud című (Gitti) darabokban. A legzajosabb sikert azonban a „Ház becsületé”ben aratta, amelyről leveleskönyvében lelkesen jegyezte fel: ,A tegnapi játékom két fokkaljobban sikerült, mint magam hittem, közönség rendkívül sok volt, afirt írom rendkívül, mert Győrben csak akkor van ennyi közönség sfinháfian, ha valami rendkívüli előadás van. Mindenki bámult, de még magam is. A páholyok mind tele, a földszint sfinte tele fiatalsággal, sok karzat és szokatlan sok firts fik. Kezdjük a% előadást, én mindjárt a% első jelenetben künn vagyok, sfip tapssalfogadnak és két koszorút röpítenek nekem, a ke filő sfinés^nőnek. A% előadás folytán sok, nagyon sok tapsot kaptam, pedig ettől a szereptől nagyon féltem, különben émelygős is ám néhol. ”154 Sikere ellenére azonban megjegyzi: ,A Győri Köfiöny rólam semmit nem ír, nem foglalkofik sfipirodalommal. ” A szakma viszont felfigyelt rá, s újabb ajánlatot kapott Molnár direktortól, aki Budára hívta, de az áprilisban Győrött megtartott esküvő után férjével együtt Kolozsvárra szerződött, Fehérvári AntaP55 színtársulatához. Egyébként a rossz nyelvek szerint Kassaihoz a tekintélyes könyvtára miatt ment nőül, mert annyira szeretett olvasni. Tény, hogy az ifjú házasok rövidesen elváltak,156 s maga Jászai Mari egy századforduló környéki feljegyzésében kissé fellengzősen így emlékezett vissza első házasságára: győri majroki templomban eskettek össrye egyszer egy férfiúval, ha jól emlékssyem. 152 Márfi Attila 2001. b. 52. >53 Márfi Attila 2001. b. 52. >54 Márfi Attila 2001. b. 52. 155 pehérváry Antal; családi nevén: Kontra, névváltozat: Fehérvári (Aba, 1824. május 31. — Kolozsvár, 1901. október 10.) színész, színigazgató. Fejér Károlynál kezdte pályafutását 1843. április havában Szolnokon. Szerepelt kardalosként, 1847-ben Kőrössy Ferencnél súgó volt, később népszínműénekes, majd komikusként is fellépett. Megpróbálkozott a rendezéssel is. Latabár Endrénél, Havi Mihálynál, Molnár Györgynél és Reszler Istvánnál tanult, s igazgató lett. 1865-ben az Erdélyi Országos Nemzeti Színházi Választmány a kolozsvári színház igazgatójává nevezte ki, ahol 1872-ig működött. 1873- ban Aradon lett igazgató, de egy év múlva ismét visszament Kolozsvárra, ahol művezető, 1875-76-ban rendező volt. 1870-ben rendezőnek szerződtette E. Kovács Gyulát. 1880-ban Szabadkán működött, ezután Kolozsvárt lett színházigazgató. Működésének maradandó emléke a kolozsvári színész nyugdíjintézet megalapítása és részben a nyári színkör megépítése. A Budai Színkört is ő igazgatta az 1870-es években. 1881-ben, mint Temesváry Lajos társulatának tagja nyugalomba vonult. 1892. szeptember 4-én megünnepelte 50 éves jubileumát a Violában, mint Peti cigány. Sírja a Házsongárdi temetőben található. Felesége Hollay Anna színésznő volt. 156 1879-ben vált el a „tragikus arcú komikustól” Kassai Vidortól. Színházi Kislexikon I.m. 205. 46
