Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:
sorolta — nem a művészi készségre, az előadások fokmérőjéül alkalmazta, hanem annak igazolásául szolgál, hogy a győri Kultúrház kulturház és nem színház vagyis magyarul adottságai tekintetében nem alkalmas közel 100 tagú társulat díszleteinek, öltözőinek befogadására. De ez mit sem von le az előadások művészi értékéből. Hanem, ha tudatosan keresni akarjuk ennek a közönynek az okát, mást kell megállapítanunk: a keresmény, intelligens társadalom nemtörődömségét, másrészt a baloldali eszmék igájában görnyedező társadalmi réteg feltűnő magatartását. Az utóbbiak szinte kirívó módon bojkottálnak mindent, színházat, sportot, kiállítást, hangversenyt, mindent, ami az ő kimúlt elvükkel ellenkezik. Ezekből az előadásokból ugyanis megtisztult levegő, magyar szellem, keresztényi felfogás, úri életvidámság árad, ami viszont az ő felfogásukkal merőben ellenkezik. S így a két pólus nehezen fog tudni találkozni. Viszont a cseretársulatoknak élniük kell. Győr nem tartozhat azpk kö^é a kalmárvárosok közé, melyek veszni hagyják bársonyos levegőjében — a kultúrát! Értesülésünk szerint társadalmi megmozdulás készül a keresztény vezetők soraiban a művészet megmentése érdekében. Ez a tény részben szomorú s csak részben örvendetes. Szomorúnak kell mondani azért, hogy egyáltalán ilyen a közel 90%-ban keresztény Győrben megtörténhet. Társadalmi mozgalmat kell indítani azért, hogy a művészetnek, a kultúrának zászlóvivőket találjunk. Örvendetes is, de csak annyiban, amennyiben végre rájöttünk arra, hogy össze kell fognunk irodalmi és egyéb értékeink megvédésére s propagálására. Hogy végre rájöttünk arra, — hogy élnünk kell és eyt az életét, ezt a vezető szerepet ki kell ragadnunk az eddigi kufárok karmaiból. Helyet kell adni a művészetnek, a keresztény erkölcsű és felfogású irodalomnak, a tehetségeknek! Dunántúli Hírlap 1939. nov. 25. 2. p. 58. Tudósítás Vitéz Bánky Róbert színtársulatának vendégszerepléséről Győr, miután besorakozott a téli színházi városok sorába, nyári műsor nélkül maradt. Ezen kíván segíteni vitéz Bánky Róbert társulata, mely küszködve a helyzet adta nehézségekkel, művészi gárdájával utat próbál törni a közönség szívéhez. A Bánkytársulat nem ismeretlen a győri közönség előtt, ismerjük képességeiket, művészi feladatuk nagyságát. — Épen ezért nagy szeretettel fogadta Győr közönsége a városba érkezett színtársulatot. Vitéz Bánky Róbert nemcsak mint színész, de mint szervező is a legjobbak közül való, minden lépését az irányítja, hogy a legjobbat, a legművészibbet nyújtsa publikumának. A héten tartott előadásait is ez az elgondolás vezette, amikor elsőrangú társulata élére meghívta vendégszereplésre Turay Idát,904 aki hátsom estén át 904 'Turay Ida (született: Turmayer Ida, Rákospalota, 1907. szeptember 28. — Budapest, 1997. június 2.) magyar színésznő, érdemes művész. Tabódy Klára nővére. Turmayer Sándor Márton rajztanár, festő és Szabadkay Lilly Klára gyermekeként született, református vallású. Kilencéves korában elvesztette édesanyját, apja ekkor olasz hadifogságban volt, így zárdában nevelték, majd gimnáziumba került. Még érettségi előtt jelentkezett az Országos Színművészeti Akadémiára, ahová fel is vették, de csak egy évet töltött itt el 337
