Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:
56. William Shakespeare: Szentivánéji álom című klasszikusának értékes műelemzése Szent Iván éji álom Hosszú jdő után ismét Shakespeare szólt hozzánk a Kultúrház színpadáról. A legnagyobbnak kijáró tisztelettel vártuk, hogy Mendelssohn kísérőzenéjének nyitánya utón megszólaljanak Shakespeare igéi. Gyulai Pál szájai jártak az eszünkben; e művet tulajdonképp érezni, élvezni kell, s egészen átadni magunkat annak az önkénytelen és naiv felindulásnak, aminőt csak egy bohó, de kedves álomkép, egy rég elhangzott, de folyvást visszhangzó szép mese emléke költ föl lelkűnkben. Most, elöljáróba el kell mondanunk, hogy várakozásunk kielégítésre talált, a színtársulat prózai együttese ismét kiválót adott. Shakespeare életírói ezt a darabot az 1594. év termésének mondják. Harmincéves ember írta, aki most, ezzel a darabbal lendül a nagy sikerek hosszú sorozata felé még az ifjúság derűjével, élni akarásával. Három évvel előbb megírta a szerelem halhatatlan tragédiáját, a Rómeó és Júliát és most néhány, az angol történelemből vett színmű után, ismét a szerelemről beszél hozzánk. A darab egy főúri nász emléke. Akiknek készült, azokról már mit sem tudunk, de ez a darab halhatatlan. — Shakespeare mulattatni akart és a nász ünnepén derűs iróniával beszél a szerelemről és a szerelmesek balgaságáról. Athéné fejedelme udvarának civódó szerelmespárjaihoz társakat talál a tündérek között Obeonban és Titaniában, sőt a szerelmesekről példáz Zubolyék nevettető tragédiája is. Alig van meséje e darabnak és mégis elejétől kezdve leköt hatalmasságával, derűjével, zeneiségével és azzal, hogy ebben a darabban az emberekkel együttes életet él a természet. Gyermekkorának tündérmeséi színezik a klasszikus keretbe állított darab cselekményét. Nem Athéné ligeteinek tündérvilága kell az ördöngös Puckkal az élen életre, hanem szülőhelye mesevilágának alakjai népesítik be az erdőt. A fiatalság csapongó, túláradó derűje hullámzik át a darabon, egy fiatal óriás magabízó, jövőbenéző és bizakodó derűje. Ez a derű az, amely lenyűgöz mindenkit. Egyik méltatójával érezzük; A Szent méh hordott össze, akinek nincs fullánkja. Iván-éji álom virágtövis nélkül, méz, amelynek csak édességét érezzük és amelyet olyan A Szent Iván-éji álom sok bonyodalmának . mozgatója, szeleburdi bajkeverője Puck. Az egész darab lelke ő, az író galibacsináló jókedvének megtestesítője. Mészáros Ági játszotta e tündérkamaszt sok bájjal, kedves kópésággal. Kár, hogy a versek sodró árjával nem tudott mindég megbirkózni. A jókedv mesterei voltak a becsületes mesterember — műkedvelők ábrázolói: Forgács, Herc^eg, Földes, Vészéig. Szívből jövő jókedvvel komédiáik el Shakespeare humorúnak őserejű figuráit. A kitűnő együttesből ki kell emelnünk Ssglágyi S%abó Esztert,903 Arany János remekbe 903 Szilágyi Szabó Eszter (Hódmezővásárhely, 1915. április 10. — ?) magyar színésznő. Kezdetben úszónőnek készült. Rózsahegyi Kálmán színiiskoláját végezte el, majd 1937-től fogva 3 éven át Szegeden játszott, Kardoss Géza társukéval pedig Kassán és Pécsett is játszott. 1940 és 1944 között az Új Magyar Színháznál szerepelt, időközben 1941-ben az Andrássy Színházban, illetve 1942-ben az Erzsébetvárosi Színházban is játszott különböző szerepeket. 1945-ben egy ideig a Budai Színházban, illetve a Medgyaszay Színházban lépett fel, később emigrált. 335
