Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:
Klári,901 a művésznő szereplésétől áthatva, könnyedén mozogtak, játszottak és sokszor megnevettették a közönséget. S a győri publikum tapsolt, őrült, amikor a tehetséges Balogh Klárit902 megpillantotta a színpadon, aki finom játékával, közvetlenségével és ragyogó toalettjével újra belopta magét az aranyifjúság szívébe. Balogh Klári sokat fejlődött, mióta láttuk, hasonlóképen Sgabó István is, aki rövid szerepében is megmutatta, hogy vérbeli színész. A zenekar Endre Emil karnagy vezényletével érvényre juttatta a melódiákat. Sziklaiék 10 napos vendégjátékának az első forró sikerű estjét követni fogja a többi is, mert a társulat valóban azt nyújtja, amit a publikum vár tőlük: szórakozást, játékot, művészetet és feltűnő előadást. Dunántúli Hírlap 1938. január 23. 8. p. 55. Nyíró József erdélyi író „A jézusfaragó ember” című színművének ismertetése A Jézusfaragó ember A Sziklai színtársulat prózai előadásainak sorozatát a nagy erdélyi író, Nyíró József havasi történetével, a Jé^usfaragó ember-iú vezette be. Méltó elindítója volt annak a magas színvonalon álló programnak, amelyet a szegedi társulat városunkban megvalósítani akar. Tudjuk azt, szegedi műsoruk ismeretében, hogy ez a program a napi színdarabgyártás termékeinek bemutatása mellett keresi az irodalom tisztultabb, nemesebb légkörét. Nálunk sokat szeretnek vitatkozni színházunk műsoráról és magas igényű követelményeket állítanak vele szemben fel. Ne csak követeljük az irodalmat, hanem támogassuk annak munkásait. Fájt a sok üres széksort látni ezeken a magasabb szellemiséget nyújtó előadásokon. És a magasabb rend színházi produkciók hangos szavú követelői közül bizony sokan hiányoztak. Nyirő József havasi története az alkotó művész nagy lelki vívódását bemutató és problémáira feleletet kereső alkotásnak indul. A városból székely havasok tisztultabb légkörébe menekülő Ajnády Péter története azonban feloldódik a havasi favágók derűt, megbékélt nyugalmat és valami sajátságosán mélyről fakadó vallásos megbékéltséget sugárzó világunkban. Dunántúli Hírlap 1938. jűn. 12. 8. p. 901 Ihász Klári színművész. Születési helye, ideje: Budapest, 1917. március 3. 1945—1968 között a nagyváradi színház tagja volt. 902 Születés: Budapest, 1913. február 3. Halálozás: 1999. p]. Szülei: Balogh Mór Lipót kereskedősegéd, Kovács Mária. Kitüntetése: Légrády Károly-ösztöndíj (1938). 1931-ben végezte el a Színművészeti Akadémiát, illetve Mátray Ernő operaénekesnél tanult énekelni. 1932-33-ban az Andrássy Színház tagja, de szerepelt a Terézkörúti Színpadon is. 1933 őszén fellépett a Magyar Színházban, majd Szegedre szerződött. 1936-ban a Király, 1936—1939 között Sziklay Jenő szegedi társulatában, 1939 és 1942 között a Vígszínházban szerepelt. A II. világháború után fellépett a Fővárosi Operettszínházban, majd bábszínész lett és 1951—1973 között az Állami Bábszínház művésze volt. Férje Érdi Sándor volt, akitől két lánya született. Hangosfilmen két alkalommal jutott főszerephez. 334
