Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:
Nagyméltóságú Belügyminiszter Úr! Nagyméltóságod bölcsessége az elmúlt évben napirendre tűzte a vidéki színészet rendezését is, azon az egyedül lehetséges alapon, hogy az ország színi kerületekre osztassák s az egyes kerületek megválasztott társulatainak e kerületekben a kizárólagos játékengedély biztosítassék. Éppen a 12-ik órában történt ez a kezdeményezés, mert a vidéki színészet erkölcsi, társadalmi és művészi színvonalát a minden rendszer nélkül, pusztán a saját élelmességi ösztönük után bolyongó vándor színtársulatok sok helyen már annyira tönkre tették, hogy a színügy azt a régi nemes vonását, missziót teljesítő voltát s vele együtt az ügyei intézésével nobile officiumból törődő legjobbak rokonszenvét, amellyel azelőtt birt, elvesztette. Nagyméltóságodnak az új országos színészed felügyelőség által országszerte tolmácsolt s országos értekezleteken is megtárgyalt irányelvei és tervei uj bizalommal töltötték el az ügy iránt érdeklődőket és megindult nagy és nehéz munkája. Hogy ez milyen nehéz és milyen háládan munka, senki több adattal nem igazolhatja, mint a vidéki színészet országos felügyelője. Győr városa, mely kicsiny volta mellett is egyike az ország legszebb és legrégibb színész tradícziókkal biró városainak, a legelsők között volt a színi kerület megalkotásánál. Négy vármegye fővárosa fogott össze, hogy színi kerületté alakulva biztosítsa egy tisztességes és művészi mértékű színtársulatnak existentiáját, ez a négy város Győr, Szombathely, Komárom, Pápa. A szövetség sok fáradalmas tanácskozás után létrejött azon az alapon, hogy egyik város sem bocsájt be falaki közé más társulatot, mint az év bizonyos meghatározott szakában a szövetséges közös társulatot. Míg ezek a munkálatok jobb sorsa érdemes buzgósággal folytak, a következő dolog történt: A környéken (jelenleg Tatán) működő egyik színigazgató, aki az előbbi években a győri színházat bírta, s ki ismeri Győr sajátos területi viszonyait, folyamodást nyújtott be Győr vármegye tószigeti szolgabíróságához, s engedélyt kért Győr szigetben színielőadások tartására. Győr sziget egy megyei igazgatás alá eső község, melynek színházi közönsége nincs, melynek színháza soha nem volt, arra való igénye egyáltalán szóba nem jöhet, színelőadásokat saját földjén soha nem látott; de össze van nőve Győrrel, ettől pusztán a keskeny Rábcza folyó hídja választja el, tehát Győr külvárosának tekinthető, még pedig a belső városrészhez legközelebb eső külvárosnak. A helyzet illusztrálására legalkalmasabb annak felemlítése, hogy győri állandó színháztól, ahol a rendes téli előadások folynak, a Győr szigeti tervezett színkör nincs távolabb, mint Budapesten a Nemzeti színháztól a Népszínház. Világos tehát, hogy aki Győr szigetben engedélyt nyert, annak az annyi, mintha Győrött kapott volna engedélyt. És bizonyos, hogy ha Győrött vagy Győr szigeten nyári színház van, ez csak a rendes téli színészet kárára tengődhetik, hasoníthatatlanul nagyobb kárt okozván ennek, mint hasznot magának, mert ha nyáron a közönség érdeklődése elkopik, anyagi képessége kimerül s ha nyáron lejátsszák a téli műsort, akkor tél267
