Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

BACH-KORSZAK, THEATER ORDNUNG ÉS A PASSZÍV ELLENÁLLÁS IDŐSZAKA

fogatokkal kokettirozgtak,34 35 vagy egymás közt kedélyeskedtek még a tragédiákban is. S midőn a hős monologisch átszellemülve, egy türelmetlen „pszyt" a kedélyeskedőkhöz tönkre tette a hatást és hahotát idézett elő. A farsangi időszak még inkább csökkentett a közönséget, úgy hogy ai> igazgató Vápára, vagy Komáromba akart menni, de az „Ifjúsági Kör” lelkes felszólítást intézett hozzgá, kérve őt maradásra és biztosítva a szükséges bérletet az időszak végéig. Az igazgató engedett, ígérve, hogy az elbocsátott tagok helyébe, akik közül Dráguss Károly már társulatot is szervezett és Tatára ment, újakat szerez s a Rónay párral alkuba bocsátkozott. A művészpár február végén meg is érkezett, s új életet öntött a társulatba, de ez csak rövid ideig tártott.} 5

Hubai utódja a következő évben, 1863-ban Drágus Károly volt, aki már többször megfordult társulataival a Dunántúlon, itt Győrben mérsékelt sikert aratott. Az Esztergomból érkező igazgató az Esztergomi Újság ajánló sorait is hozta magával:

„Ok nem tartozónak azgn cancanos36 komédiások közé, akik valódi csapásként lepik meg némely vidékeinket és a művészet firmája alatt kontárilag rontják az erkölcsiséget, pusztítják a vidék nyugalmát, kizsákmányolnak minden jóakaratot, és azgyal tovább állanak. Amint erről már több lap panaszkodott. Ok nem a demoralisatio commisvoyageujei, kik úgyszólván a törvény oltalma alatt büntetlenül merészelnek nyúlni — megfertőzztetett kezeikkel. Thalia templomának sent oltárához a köerkölcsiséghez ”37

Drágus a kezdetekben a hiányosságok ellenére is igyekezett jó színvonalú előadásokat színpadra állítani, de később kiütköztek a problémák: A zenekar hiányos, a társulat felkészületlen volt, s csak a vendégjátékok hoztak némi színt, elevenséget, de már egy hónap után lesújtó kritikát kapott Drágus társulata:

,A magar színészetnek Győrben csak múltja van, jelene nincs, s ha a közzszyllem íg> fejlődik, jövője sem lesen. Megkezdődött a Schivargtk és a Sallmayerek38 dominiumja. ”39

Ezért 1863 telén egy drámai és operatársulat adott műsorokat, Szabó és Philippovics 61 fős társulata. De hiába igyekeztek, a győriek nem töltötték meg a nézőteret. Ezért az operatársulati egység 1864. február elején Komáromba utazott. A prózai rész még kitartott egy hónapot, de február végén ők is kénytelenek voltak elhagyni Győrt.40 Az események és a magyar színészek fokozatos kudarcait követően Zmeskál Károly igyekezett a Győri Közlönyben 1865-ben összefoglalni a magyar színészet állapotát:

„A vándorszfnésetről: A vidéki színészet nemhog emelkedett volna, hanem erkölcsileg r művészzetileg is sülyedt. A színészek között semmi fegelem, az anyagi szegénység megrontja az erkölcsöket, s aZ igazgatók nem képesek fegelmet tartani. A legtöbb helyen még osztalékra játszanak, mert mindenki lehet direktor aki eg kortinát tud festeni. Anyagilag szegények, pártolásban nem részesülnek,

34 Kihívó viselkedés, kacérkodás.

35 Koltai 1890. 52.

36 Ez finom utalás a kánkán táncra, ami nem sokkal később botrányt okozott a győri színházban.

37 Koltai 1890. 61.

38 Utalás a német színigazgatókra, illetve a német színjátszásra.

39 Koltai 1890. 62.

40 Koltai 1890. 63.

23