Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
BACH-KORSZAK, THEATER ORDNUNG ÉS A PASSZÍV ELLENÁLLÁS IDŐSZAKA
Magyar színtársulatok jelenléte a kiegyezésig Állandóvá válik a magyarok jelenléte Az 1850-es évek derekától is szerepeltek a városban magyar komédiások, de többnyire német truppok uralták a színpadot. Hidassi Elek27 az 1859-es téli évadot kapta meg. Társulata 23 férfiból, 18 nőből és 2 gyerekszereplőből állt. Koltai Virgilt citálva erről a fontos vendégjátékról: „Ily társulattal nyitotta meg 1858. október 9-én az idényt, s a közönség lelkesen fogadta. Eleinte némi hiányok ugyan mutatkoztak az előadásokban és kiállításában, de eyt annak kell betudni, mert sem a kivállóbb színészek, sem a kellékek mind ekkor még nem érkeztek meg. Ezután a társulat pontos összevágó előadásai megnyerték a közönség tetszését olyannyira, a második bérletre valamennyipáholyt és zártszéket lefoglaltak. E körülmény is mutatja, hogy a győri közönség tauta méltányolni a szorgalmat és a jól rendezett társulatok iránt előzékeny és szíves volt. Hidassinak pedig nagy érdeme lett volna, ha az előbbi két év alatt feszültté vált viszonyt közönség és színészek között nemcsak egy időre szüntette volna meg hanem a szívélyességet később is fenn tudta volna tartani. Hidassi kezdetben rendkívül szívélyes direktor volt; színészeit mindig figyelemmel kísérte, az előadásokon mindigjelen volt. Mindenre kiterjedő figyelmét mutatja az is, hogy egy alkalommal a nézőtérről a zenekarba futott, hogy a violin elé tett rossz kottátfelcserélje, s így egy kardal eléneklését lehetővé tegye. Előzékeny volt a közönség iránt; a szereposztásban tekintetbe vette színészei erejét, képességeit, s így történt, hogy Csabainé is ki most a neki való szerepekben lépett fel, tetszett, nem úgy, mint tavaly. Október 24-én a győri társulat is díszelőadást rendezett a Kazinczy-ünnepély alkalmából, mely a közönség tüntető tapsai közt ment végbe.28 1860-ban is Hidassi kapta a téli szezont, de már nem zökkenőmentesen zajlottak az előadások. A társulat összetétele sem volt megfelelő és az előző évi lelkesedés is hiányzott. Pedig kiváló vendégjátékok követték egymást a győri színpadon. így Egressy Gábor29 és Prielle Kornélia szereplése is tömegeket vonzott, de a társulat és a közönség 27 Hidassy Elek, Brückler Alexius Joannes Antonius, névváltozat: Hidasi (Jászberény, 1826. április 3. — ?, 1890 körül) színész, színigazgató. Első fellépése 1844-ben Debrecenben volt. 1848 tavaszán megválasztották a jászberényi nemzetőrség főhadnagyának, szeptembertől pedig századosként szolgált a Jászkun Kerületi önkéntes nemzetőrzászlóaljnál Görgey táborában. Ezután főszázadosként harcolt Komáromban és Aradon, majd Világosnál fogságba került. 1849-ben feleségül vette Prielle Kornéliát. 1850-ben Kaczvinszky János társulatához került feleségével, majd 1851-től Miskolcon mint színigazgató működött, azonban csődbe ment. 1853-ban már új feleségével, Balog Jozefával közösen Szabadkán hozott létre egy társulatot, majd a következő évben újra színész lett. Igazgató volt még 1859. október 9-től Győrben, 1863-ban pedig Tatán. 1880-tól Baján játszott. Zomborban rosszul ment sora, így később Vas megyei jegyző lett. Rakodczay Pál szerint az 1890-es évek elején halt meg. Hadaró beszéde miatt színészként nem volt sikeres. Janku című színművét a vidéki színpadokon mutatták be. “ Koltai 1890. 46-47. 29 Egressy Gábor (született: Galambos Gábor, Sajólászlófalva, 1808. november 3. - Pest, 1866. július 30.) színész, a Nemzed Színház első együttesének, valamint a Kisfaludy Társaság tagja (1863), Petőfi Sándor barátja, Egressy Béni bátyja. 1849. augusztus 30-tól október 31-ig Viddinben, november 23-tól 1850. február 26-ig Sumlában, március 21-től 26-ig Nikápolyban, június 26-tól augusztus 23-ig Konstantinápolyban tartózkodott. 1850. szeptember havában tért ismét vissza hazájába, de csak 1851 áprilisában alkalmazta a 21
