Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

BACH-KORSZAK, THEATER ORDNUNG ÉS A PASSZÍV ELLENÁLLÁS IDŐSZAKA

tapsnak, kihívásnak alig volt vége; rendőri beavatkozásra azonban nem volt szükség, különben is a darabok előzetes censurán mentek keresztül.

A következő év húsvétjától Győrben vendégszereplő Kottaun-féle német társulat klasszikusokat is színpadra vitt, mint a Faust első felvonását és a Teli Vilmost. A direktor egy olasz daltársulatot is felléptetett, igaz, kevés sikerrel. Csak az Ernani sikerének köszönhető, hogy némi anyagi hasznot is élvezhettek.0

Latabár Endre Győri évadai

A mérsékelt sikerű évadot követően a híres színész dinasztia megalapítója, Eatabár Endre színvonalas vendégjátékai következtek. Eatabár 42 évig tartó színpadi működése alatt Győr mindig fontos szerepet játszott színészetében.5 6 7 Ezért indokolt, hogy részletesebben foglakozzunk a győri színészetben betöltött szerepéről, országos eseményekhez is kötve. Itteni vendégjátékait három, egymástól elkülöníthető korszakra oszthatjuk. A legendás színészdinasztia megalapítója 1812. november 16-án született a mai Kiskunhalason (Halas), ahol édesapja városi tanácsnok volt.8 Csokonait követve a debreceni kollégiumban bölcsészeti kurzusokat vett, majd beiratkozott a helyi jogakadémiára. Másodéves volt 1831-ben, amikor egy tragikus baleset miatt el kellett hagynia a szülői házat. Ekkor újította fel ismét kapcsolatát Kilénji Dáviddal, a nemzeti színészet akkor már nagy öregjével.9 S innen számítva kezdődött el színészkarrierje, s hamarosan több, főleg zenés műveket játszó társulathoz szegődve az egész országot bejárta. Pályájának korai szakaszában első sikereit Kassán és Kolozsváron aratta, de kedvelték Szegeden, Baján, Budán, Komáromban, Pécsett és természetesen Győrben is.10 Főleg operákban szeretett játszani, amely műfaj színrevitelénél tenorszerepek sorozatát játszhatta el, többek között Győrben is.

Latabár „színre lép”

Győri vendégszerepléseinek első korszakában mint kiváló énekest ismerhették meg a helyiek: így láthatták Bellini-. Norma és a Rómeó és Júlia11 című operájában, Rossini Sevillai borbélyában, s olyan, akkor divatos zenés darabokban, mint a Tankred, Zamba, Lumpaciavagabundus, Al-Catalani, Csörgősapka, A tündérkert Magyarhonban és még sorolhatnánk.12 Bár prózai szerepeket is gyakorta játszott, mégis mint énekes művészt

5 Koltai 1890. 26.

6 Koltai 1890. 28.

2 Márfi 1999. 10-11.

8 Magyar színházművészeti lexikon. 1994.

9 Molnár Gál 1982. 10-12.

'0 Márfi 1998. 128.

11 Eredeti olasz címén: I Capuleti e I Montecchi) Vincenzo Bellini 1830. március 11-én, Velencében bemutatott kétfelvonásos operája.

12 Márfi 1995. 97.

18