Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A LASSÚ FEJLŐDÉS ÉS REFORMOK ÚTJÁN
Lajos főhercege, Fülöp Sándor magyar gardája, Cselle Fajos, Svéd Sándor alakításai mind hozzájárultak a% est tökéletes hangulatához ”5W A Sárga liliom sikere azt is jelentette, hogy a nyár folyamán folyamatosan játszották. A sok operett mellett júniusban szenzációnak számított Salamon Béla egész estét betöltő önálló kabaréja. Sziklai direktor részéről újítás volt, hogy az operettek és vígjátékok sorozatát két-három hetente megszakította egy-egy klasszikus esttel. Június 26-án Edmond Rostand, a 17. században élt francia író klasszikus remeke, a Cyrano de Bergerac került színre. Különösebb visszhang nélkül maradt ez a produkció, de maga a kezdeményezés igen dicséretes. Viszont a győriek egyik kedvence, Kacsóh Pongrác János vitéze is ekkor került felújításra. Természetesen ezek az előadások ismét teltházasak voltak. De amire nem számítottak, megtörtént, ugyanis Edward Brewster Sheldon:* 511 Éjféltől hajnalig című drámája Győrben is sikert aratott: ,^4 heti műsorban a János vitéz? felújítása mellett igen jelentős szerepet töltött be Sheldon kitűnő drámája: Éjféltől hajnalig. A modem detektív darabok mindjobban megragadják a szfnház^látogató közönséget s ez^ek közjjtt ás elsők közfil való a Sheldon-dráma A darab fojtó, lebilincselő, titokzatos levegőben rohan megállás nélkül a tragikus kifejlet felé, mindvégig fészkűit érdeklődés kíséri, de amikor a költői igazságszolgáltatás révén a hősnő bűnhődését látjuk ellaposodik és zsarui szpirke heppy-endben. Ez igen sókat ront az értékéből. A főszerepben Könyves Tóth Erzsi bontogatta teljes pompában művészetét, nem is hiába, mert a páholysorban ott láttuk Bárányt Tibor szegedi főispánt és mellette Voinovich Gézának, a Nemzeti Színház kormánybiztosának jellegzetes őszzfejét, aki hír szerint azért jött, hogy \ a Nemzetihez szerződtesse a kitűnő művész(nőt. ”512 Természetesen a Sheldon-mű a klasszikus est sorozat kiemelt előadása volt. Ahogy a Bál a Savoyban513 „diadalmenetét” követően a sorozat következő előadása a klasszisok klasszisa, Shakespeare műve, A velencei kalmár volt. Ezt a művet meg is ismételte a társulat, s a szakma is elismerően nyilatkozott az adaptálásáról: 5111 Dunántúli Hírlap 1934. június 10. 511 Amerikai író és dramaturg, született 1886. február 4-én az Illionis Állambeli Chicago-ban, 1946. április elsején halt meg New York Cityben. Főbb művei. Kert a paradicsomban, A könnyű út, Éjféltől hajnalig, A néger, Románc, Lulu Belle, Dorothy Lamour, Jenny és a Robert Stevenson. 512 Dunántúli Hírlap 1934. június 24. 513 Ábrahám Pál méltán világsikert aratott operettje Nizzában játszódik. Most érkezett haza nászútjáról a Faublas házaspár. Henry de Faublas márki és neje a szép Madeleine a kiadós mézeshetek után is irigylésre méltóan imádják egymást. Csakhogy váradanul közbeszól a férj kissé viharos múltja La Tangolita, brazil táncosnő személyében. A márki szakításkor kitöltetlen váltót nyújtott át a művésznőnek, ami egy bármikor beváltható, éjszakai együtdétről szól. S ezt a tartozást La Tangolita a Savoy Hotel nagyszabású bálján óhajtja beváltani. Madeleine — megsejtve a dolgot — ugyancsak megjelenik a szóban forgó bálon, méghozzá könnyűvérű csábnő formájában. S hogy még nagyobb legyen a bonyodalom, a szerelmi kavarodásba keveredik Daisy Parker, Madeleine Amerikából érkezett unokahúga, aki mellesleg inkognitóban sikeres zeneszerző, valamint a márki barátja, Musztafa bej, a párizsi török nagykövetség attaséja. S persze ha operett, akkor nem maradhat el a mindig happy enddel végződő szerelmi történet, és a sok humorral, komikummal tálalt félreértés, bonyodalom. A Bál a Savoyban című operettet 1932 karácsonyán mutatják be a budapesti Magyar Színházban, de ezt egy európai premierhullám előzi meg. A szövegkönyv szerzői a sikeres bécsi szerzőpáros, Grünewald és Beda, művüknek nagyszerű magyar fordítása Heltai Jenő munkája. 152
