Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A LASSÚ FEJLŐDÉS ÉS REFORMOK ÚTJÁN
mégsem volt elegendő pénz.497 Pedig a város vezetése még az úgynevezett Bősze Színházi Alapítványt is feláldozta volna az építkezésekre. így összesen négy különböző forrásból állt volna össze az építkezés fedezete.498 A Bősze Alapítvánnyal egyébként az évek során már többször is visszaéltek, nem a megfelelő célokra, s ha igen, nem azzal a hatékonysággal használták, ahogy az alapító a végrendeletében eredetileg meghatározta. Ugyanis Bősze Imre enesei földbirtokos Szegény Puszta nevű 200 holdas birtokát eladta, s annak kamatait 1882-ben történt elhunytakor a győri színház fenntartóira hagyta azzal, hogy minden év végén a karácsonyi ünnepkörben egy ingyenes előadást tartsanak a város szegényeinek.499 Ez gyakran elmaradt, vagy silány, nem jó kiállítású darabot adtak. Az alapítvány 20. század elejéig tartó fennállásáig gyakorta voltak viták a nem helyes felhasználás miatt. Közvedenül az első világégés előtt újból fellángolt a színházépítési láz, amit több helyi szakmai testület, így a mérnökök kara is támogatott.500 A Bisinger parkba álmodott építkezés a háború kitörésekor elmaradt. 1927 elején ismét városi támogatással indult be az újabb színházépítési mozgalom, ekkor nem kevesebb, mint 31 építési terv érkezett a kiírt pályázatra.501 Ezt követően egyébként 1928 kora tavaszán be is zárták a színházat. Az elaggott színház kapuzárása 1928. március elsején volt, amire így emlékezett a korabeli hírlapíró: „Kapuzárás. Zsúfolt ház- Biller Irén502 a János vitézben. Nemcsak mindenféle sorelemnek, hanem minden színházi szezonná& *s v^Ze szokott lenni. Tegnap este „János vitéz’’ Kacsák Pongrác mindig s%ép és kedves daljátékával búcsúzott a társulat olyan szép külsőségek között, hogy színészeink igazán szép emlékekkel távozhattak Győrből. És csk szebbé kedvesebbé tette ezt az estét a legünnepeltebb pesti operettdíva, Biller Irén vendégjátéka. Biller Irén, aki csak a múlt héten lépett a győri közönség elé, elmondhatja: Jöttem, Éáttak, Győztem. És tegnapi előadásával betetőzte és teljesebbé tette győzelmét. Kedves, romantikus, s mégis eleven játéka vitte a 497 Dunántúli Hírlap 1903. október 22. 2. 498 Győri Hírlap 1903. szeptember 27. Ezek szerint az új színház 560.000 korona építési költségeinek fedezésére szolgálna: 1. Bálint Mihály alapítványa 240000 K2. Bősze féle alap 63760 K3. Színházépítési alap 5246 K4. Bisingeralap kamatgyarapodásából ezen fenti alapoknak 120.000 koronára való kiegészitésekép 50994 K 499 Magyar Színművészed Lexikon 1929. I. köt. 232. 500 Dunántúli Hírlap 1914. január 29. 1. mi Bana - Márfi 2003. 10-11. 502 Biller Irén (Budapest, 1897. január 27. — Carmel by the Sea, Kalifornia, USA, 1989. június 8.) magyar színésznő, táncosnő. Vidéken a primadonnák közé számított tehetsége miatt, azonban amikor 1921-ben a Városi Színházban nem volt jelentős sikere. Ugyanebben az évben Kassán is játszott, majd 1922-ben a Király Színház művésze lett. 1923-ban került a Fővárosi Operettszínházhoz, melynek 1926-ig volt a tagja. 300-szor szerepelt Lehár Ferenc: A három grácia című operettjében. 1925-1926-ban a Vígszínházban, az Andrássy úti és a Belvárosi Színházban is láthatta a közönség. 1927—1929-ben pedig a Városi, a Király és a Magyar Színháznál játszott. Ezután 1930-ban a Fővárosi Művész Színház tagja lett, majd 1931-ben visszakerült a Fővárosi Operettszínházhoz.1931. június 16-án Budapesten feleségül ment Fengel Sámuel vállalati elnökhöz. 1935 decemberében Ashton A. Stanley szállodatulajdonos felesége lett és Hollywoodba költözött. 1934-ben Magyarországon járt, feltűnt a Lila akác című filmben is. 1938-ban a Magyar Színházban is színpadra lépett, majd visszavonult. 149
