Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

A LASSÚ FEJLŐDÉS ÉS REFORMOK ÚTJÁN

A LASSÚ FEJLŐDÉS ÉS REFORMOK ÚTJÁN A nagy dilemma: a régi vagy az új színház? Ha erre a kérdésre választ kellene adni, akkor azt mondhatjuk, egyik sem. A város túl sokáig halogatta az új színház felépítésének ügyét. A győri színészet legégetőbb prob­lémáját taglaló kérdéskör mindvégig a rekonstruálás vagy építkezés, s ez a korszak mindvégig ezzel foglalkozik, azaz az új színház felépítésével.489 Ismert vélemény volt, hogy nem lett volna szabad a szigetre építeni a patinás épületet. Elsősorban az árvíz okozta a legtöbb kárt, de szakvélemények szerint a tervezésben is voltak hibák, s ezt utólag már nagyon nehéz volt helyrehozni. Az 1798-ban átadott, az ország negyedik kőszínházát nemsokára átalakítani, majd folyamatosan renoválni kellett.490 Tárgyalt korszakunk első évében, 1850 februárjában újra árvíz öntötte el a Radó-szigetet és erősen megkárosította a színházat. Ekkor a város vezetése megbízta Ecker János te­lekbírót, Springer György építőmestert és Hofbauer Károly ácsmestert, hogy a szín­házépületet hozzák rendbe, ha lehet, minimális költségekkel. Ecker János azonban az alábbi jelentést adta le a város tanácsának: egész épület annyira rozoga, hogy nem éri meg ayt a költséget és fáradságot, amelyekbe egy gyö­keres reparatura*91 kerülne, hanem feltétlenül szükséges egy teljesen új színházfelépítése, még pedig más helyen a% árvízi veszedelem miatt. ”492 Sajnos a város vezetése másképp döntött, új színház nem lett, csak a régit kellett vala­hogy rendbe hozni, illetve a német színigazgató felépíttetett egy nyári színkört, de en­nek használata szezonáüs volt, s csak német társulatok léptek fel benne. Igazából ez sem volt megoldás, ahogy a folytonos renoválások sem oldották meg a színházkérdést. 1860-ban például olyan leromlott volt az épület állapota, hogy esernyővel ültek a néző­téren a nézők. Viszont a 19. század második felétől komolyabban vették az épület fel­újításait, elsősorban Kovács Pál ösztönzésére. Ezek a felújítások általában négy-öt évente váltották egymást. Az egyik legnagyobb szabású renoválást 1892-re fejezték be, mely során a belső teret szinte teljesen kicserélték. Mivel a korabeli beszámoló nagyon szemléletes, nézzük meg milyen volt ekkor a felújított teátrum: 489 Villányi (szerk.) 1998. 151. 490 Bana - Márfi 2003. 8. 491 Kijavítás, felújítás. 492https://regigyor.hu/egyeb/szinhaz-a-gyori-setateren/?fbcUd=IwARO_Tw2zR_2KmTdzyMCbcWE8PmiVOZPB7LbVibcdZ_Ba4hsAsTBvkHWSIJ4 2019. január 28. 147

Next

/
Oldalképek
Tartalom