Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ALATT ÉS A VÁLSÁG ÉVEI
azért, mert ma nincsenek színészek, másodszor azért mert, ez nem darab, harmadszor azért, mert nincs közönség. Somogyi Kálmán igazgató nem tudja azt, hogy olcsó húsnak híg a leve. Olcsó, ötödrangú erőkkel és darabokkal dolgozik. Két-három jó színészt fáraszt halálra, mások vállára építi egész szezonját, és csak felnőtteknek való diszpóságokkal csalogat telt házat. Azonban hiába. ”478 Ebben az időszakban gyakran előfordult, hogy elmaradt az előadás érdektelenség miatt, ugyanis 10 fő volt a határ, az alatt már nem volt előadás. A színház gyér látogatottsága nemcsak a színvonal esésével volt összefüggésben, a rendkívül nehéz megélhetési körülmények, a létbizonytalanság az, ami igazából ezt a helyzetet teremtette. 1924 végén javultak kissé a körülmények, kezdett ismét benépesülni a színház, de pénzügyi haszon nem igen volt a korona folyamatos inflálódása miatt. Ehhez alkalmazkodva persze Somogyi is megkötötte a maga kompromisszumát és 1925-ben társulatát átszervezve a kasszasikert hozó operett-társulatot tartotta, illetve erősítette meg: „Holnap este mutatkozik be a Városi Színház operett-együttese. Somogyi igazgató az idei téli szezonra olyan operett-gárdát szervezett, amely méltó lesz arra, hogy Győr város kultúr közönségét kielégítse. Az operett-együttes főerősségei: Kovács Tents, Kósza Irma, Földes Erzsi, Tamay Béla, Gál Sándor. A régiek közül a kedves Orosz Vilma, Buday Imre, Nagy Feri és Nagy Tibor karnagy, valamint a kórus és a zenekar, mely méltóképen egészíti ki a kitűnő ensemblét.479 Az előadás kezdete pontosan félnyolc órakor, jegyek előre válthatók a színházpénztáránál. ”480 Somogyi operett-társulata annyit elért, hogy újból megjött a színházlátogatási kedv, de ez is ideiglenes volt, mert ekkor kulminált egy régóta lappangó válság, az új színház felépítésnek ügye. 1924-ben ismét terítékre került a színházépítés: Az új győri színháznak régen vajúdó ügye — úgy látszik — legalább egy lépéssel közelebb jutott a végleges megoldáshoz Boboz Imre, a Vígszínház igazgatója a napokban Győrött járt, és megbeszéléseket folytatott a kérdéses ügyben Farkas Mátyás polgármesterrel. A megbeszélés lényege az volt, hogy a Vígszínház bérbe venné a várostól az újjáépült színházat évi 600 millió koronáért. Az újjá építésre pedig azt a megoldást ajánlotta: alakuljon egy szfnházépítő részvénytársaság mely kamatozó és törlesztése a kötvények útján a szükséges pénzt Győr város szjnpártoló közönségétől előteremtené. A színház maradna a régi helyén, de jobb felé és hátra kiépítést nyerne, egyébként pedig a régi falakat húznák tovább. Az új színház befogadóképessége 1000 emberre van kompenzálva, színpadja, zyinórpadlása a modem technika minden vívmányávalfel lenne szerelve. Külső dekorááós stílusa olyan lenne, mint a Kioszké. Úgyhogy a két épület szépsége harmonikusan egészítené ki egymást. Szőke műépítész megjegyezte, hogy árvíz veszedelemtől sem kellene tartam, mert a színpad és a nézőtérjó néhány méterrel magasabbra kerülne. Szőke fejtegetéseit a helybeli sajtójelenlevő képviselői érdeklődéssel hallgatták végig és a szép terv kiviteléhez a saft° egyértelmű támogatását biztosították.481 478 Dunántúli Hírlapi 922. dec. 24. 8. 479 Francia kifejezés, jelentése: együttes, együttes játék (színpadon). 480 Dunántúli Hírlap 1925. dec. 4. 4. 481 Dunántúli Hírlap 1924. szept. 21. 1. 144
