Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ALATT ÉS A VÁLSÁG ÉVEI
keresztelt, s állítólag az ott megfordult magyar művészek törzshelye lett. S ahogy az egykori tudósítás befejezi: „a könnyű mú^sa jegyében. Patek dr. mindenesetre a bécsieket is meg tudja fő^ni, mint ahogy megfője a győrieket. ”470 Az előbbi idézet dr. Pateket szélhámosként állítja be, de mentségére szolgál, hogy egy nehéz, válságos korszakban zajlott a működésének nagy része. Viszont könnyen hajlott a felszínes, de több anyagi haszonnal járó megoldások felé. Bár 1919 nagy részében nem tartózkodott a városban, mégis elképzelései szerint zajlottak az előadások. A Tanácsköztársaság alatt tíz napig ő vezette a színházat, de április 2-től a Színházi Direktórium állt a színház élére, a fővárosi darabokra hagyatkozva.471 Némely előadás szünetében Vajdics Béla népbiztos tartott előadásokat a Tanácsköztársaság kultúrpolitikájáról. Május elsején díszelőadást tartottak s előadták Somogyi Kálmán Vöröskatona című darabját.472 A válság évei, útkeresés Somogyi Kálmán törekvései és kudarca A következő évre már sikerült Somogyi Kálmán igazgatóval szerződést kötni, aki szintén több évig állt az öreg színház élén. Azonban azt a negatív tendenciát, amit Mezey Bélának sikerült megállítani, ő már kevésbé tudta megváltoztatni. Somogyi Kálmán színigazgató 1891. szeptember 3-án Tabon született. (Somogy megye). Rákosi Szidi színésziskoláját látogatta, azután 1910-ben felvették a Színészegyesület kötelékébe. Nemsokára vidéki színigazgató lett. Sokáig volt Győrben, Pápán, Sopronban. 1929-ben megnyitotta Budapesten a Komédia Orfeumot.473 A Trianon utáni válság még jobban megerősítette a Győrben már évtizedek óta tartó művészeti hanyatlást. A komoly darabokat és a finom vígjátékokat kiszorította az operett, a francia pikantéria. Ez a folyamat a 19. század vége óta tartott. A színház már nem nyújtott művészetet, hanem művészeti pótlékot. Ezenfelül a győri színház olyan kétségbeejtő, siralmas állapotban volt, hogy a közönség akkor sem járt színházba, ha jó társulat játszott benne — pedig egy 50 000 lakossal bíró városba csak jó társulat jön — ; leheteden állapotok uralkodtak a régi bódéban; a léghuzat tűrhetedensége, a padló korhadtsága, a karzatok düledező állapota miatt képtelenség volt itt művészi élményt nyújtani.474 470 Dunántúli Hírlap 1920. jan. 10. 3. 471 Székely 2011. című 877. 477 Bana - Márfi 2003. 10. 473 http://mek.oszk.hU/08700/08756/html/szocikk/w/30/30913.htm 2018. december 31. 474 Színművészeti Lexikon. 1929. II. köt. 220-224. 142
