Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI
Majd 1910 decemberében a város jeles zeneszerzője egy daljátékkal rukkolt elő, Komédiás király címmel. A daljátékot a sajtó némi pátosszal „poetikusnak és hangulatosnak” ítélte meg. Végül is ez az Angyal-alkotás többéves pangás után újból ki tudott lépni az elszigeteltségből és több elismerést kapott, mint előző szerzeményei: „Dr. Angyal Armand daljátéka. Komédiás király. Dr. Angyal Armand városunk kiváló zeneszerzője pénteken este nagy műélvezetben részesítette színházi közönségünket. Egy igazi, kiforrott tehetségnek óriási vasakarattal párosult hatalmas megnyilatkozását élveztük a Komédiás Király-ban. A jelen Kehár-kultuszj űző, a bécsi operett-muzsika iránt elkényeztetett közönség elé egy négy felvonásos daljátékot vitt, amely zsánerének különleges voltánál fogva még sokkal nagyobb mértékben tette kétessé a darab sikerét. Es őszinte örömmel, igaz meggyőződéssel konstatáljuk, hogy »A komédiás király« oly sikert teremtett, mely maradandó babérokat fog szerzője számára biztosítani. Egy mű, melyet bátran kiállítanánk a fővárosi közönség elé, egy operett, melynek számai úgy irodalmi, mint zenei szempontból tekintve, határozottan értékkel bírnak. A »Komédiás király« általános sikert aratott Őszinte örömmel számolunk be e sikerről, mert megvagyunk győződve arról, hogy e véleményünk teljesen megegyezik a közönség osztatlan jó kritikájával, mely a szerzőt számos koszorúval és folytonos kihívásokkal, ovááókkal ünnepelte. A darab megérdemli, hogy tartósan életben legyen. ”418 419 Egy év múlva, 1911. február végén és március elején Pozsonyban folytatódott a Komédiás király diadalmenete, mert a koronázó városban háromszor előadták a daljátékot. S ez még Győrben sem tudott megvalósulni. Nem csoda, hogy az Angyal Armand személye iránt mindig is részrehajló sajtó ezúttal is felhevúlt állapotban halmozta el dicsérő gesztusokkal a szerzőt és művét: „Dr. Angyal Armand sikere Pozsonyban. Pozsony, február 25. Szombaton ünnepe-volt a pozsonyi színházi közönségnek, amely ünnepe volt Győr-városának is. Dr. Angyal Armand főkapitány, a kiváló zeneszerzőnek, új daljátékát: Komédiás királyt adták elő a pozsonyi színházban. A romantikus daljáték vaudeville9 stílusban készült Dumas híres >Kean< című vígjátéka után és Győrött általános sikere volt. 418 Dunántúli Hírlap 1910. december 11.5. 419 A vaudeville eredetileg jellegzetesen párizsi, utcai dal volt, és a — zömmel itáliai komédiások - előszeretettel építették be ezeket a dalocskákat rögtönzéses játékaikba. A népszerű dalokat 1700 körül kezdték színpadi művekké szervezni — ezek cselekménye a mai zenés játékokéhoz hasonlóan laza volt; jobbára csak a dalok egységes keretbe fűzésére szolgált. Ezeket a vaudeville-eket (más műfajokkal együtt) a francia vígopera, az opéra comique előzményeinek tekintik.A 18. század második felében a szó új jelentést kapott: ekkor azokat a felvonászáró dalokat nevezték így, amelyekben az egyes strófákat a szereplők szólóban énekelték, majd az egészet közösen, kórusba előadott refrénnel zárták le. A vaudeville elnevezés egy magyarázat szerint a Vire-ből származó normandiai költő, Basselin szatirikus költeményeinek neve volt. Egy másik feltételezés: vaulx (vág)' voix) de ville vagyis: a város hangja. De ez lett a neve a 16. század második felében a francia chanson egy bizonyos típusának is. A vaudeville, mint zenés színpadi műfaj az angol music-hall amerikai változata. Az előadás táncból és énekből, pantomimből, dialógusokból, akrobatikából, állatidomárok és bűvészek mutatványaiból állt össze. A vaudeville-társulatok általában az országban vándorolva adták elő a műsort. A tizenkilencedik század Amerikájában több száz társulat működött. 119