Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI
Győrben. Igaz, lehetett látni balett jeleneteket, főleg operák részeként, de önálló, nagyszabású táncest, most volt első alkalommal. Ezúttal Verdi egyik legtöbbet játszott alkotását, a Rigolettót vitte színre Szalay Károly színtársulata. Ez az adaptáció is elismerést kapott a „műértő kritikustól.” „Rigoletto A győri színtársulat igazgatója, Szalay Károly viszonozna a város színpártoló közönségének szeretetét: közbe-közpe olyan előadásokat rendez amelyek, a művészi élmény teljességét ragyogtatják fel a Kultúrház termében. Verdi Rigó lettóját közel szpz esztendeje mutatták be a milánói Scalaban. A Scala ma romokban hever, a Rigolettó-opera pedig előttünk kelt életre és nem is pusztulhat el, míg csak operát játszanak a földön. Vosoncgy, Gyurkovits, Járai hármas szerepének összekapcsolódása tökéletes művészi alakítást adott: énekkultúrájuk, tehetségük, kellemes játékuk joggal várhatta el a meleg ünneplést, mellyel a közönség jutalmazni óhajtotta őket, Ábrányi KLmil mesteri kézgel vezette a zenét, méltán ünnepelték őt is. A rendezést Szpts D. Péter ügyesen oldotta meg. A nagyszerű és emlékezetes előadásért a kiváló művészek mellett ismét csak Szalay Károly színigazgatónak szól a közönség köszöneté. ”379 A tárgyalt korszakban a legutolsó opera-előadás 1944. február 15-én volt. Szalay átszervezett társulata színvonalas műveket igyekezett színpadra állítani. Igaz, csak egy alkalommal tudtak operát játszani, de ez az alkotás is, nevezetesen Gioachino Antonio Rossini:380 Sevillai borbély című operája is nagy kedvenc volt a Rába partján. Győri színházi újságok Bár Győrben nem volt meghatározó a szerepük, mégis említeni kell a gyér számban megjelenő színházi újságokat is. A 19. században többnyire a színházi emlékkönyvek, zsebkönyvek és súgókönyvek tartoztak ebbe a műfajba.381 Míg a 20. század elejétől már önálló próbálkozásról is vannak adataink, többnyire a Színházi Elet, Győri Színházi Elet márkanevet használva hat alkalommal is, de igazából csak pár hónapig tudtak fennmaradni ezek a formációk. 379 Dunántúli Hírlap 1943. december 4. 4. 380 Gioachino Rossini Pesaro-ban született 1792. február 29-én és Párizs-ban hunyt el 1868. november 13-án. Olasz zeneszerző. A bolognai zenei líceumban tanult gordonkázni, később zongorázni. Csupán tizennyolc éves volt, amikor Velencében bemutatták egyfelvonásos vígoperáját (A házassági kötelezvény). Hírnevet az 1813-ban komponált művével, a Tankréddal szerzett magának, ezek után sikeresen meghódította a milánói, a római és a nápolyi operaházakat is. Életének második felében Párizsban telepedett le, ahol a Théátre Italien igazgatójaként az olasz opera népszerűsítésével valamint fiatal zeneszerzők (mint Vincenzo Bellini) támogatásával foglalkozott. A bécsi klasszicizmus nagy híve volt, Mozart és Haydn hatása erősen érződik operáin. Művészi pályafutását könnyed, nápolyi stílusú vígoperákkal kezdte, és fokozatosan jutott el a francia nagyoperáig. Ebben a műfajban munkássága a Teli Vilmosban teljesedik ki. Operái közül A sevillai borbély és a Hamupipőke a legismertebb. A mintegy negyven opera mellett számos egyházi és kamaraművet is írt. Korának legbefolyásosabb zeneszerzői közé tartozott, a bel canto úttörőjeként tartják számon. Szülővárosa után gyakran illetik a pesarói hatytyú fantázianévvel. https://hu.wikipedia.org/wiki/Gioachino_Rossini 2019. január 14. 381 Szabad Polgár 1873. április 6. 2. A színházi idény végén az anonim cikkíró felidézi, hogy a mindenkori társulat súgója szerkeszti az olyan helyi időleges kiadványokat, mint a Színházi emlékkönyv, Színházi zsebkönyv, Színházi súgókönyv. 106
