Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI
Természetesen az olasz zenei trend, ami Győrre jellemző volt, érvényesült ebben a rövid terminusban is. Az első olasz operát 1940. november 19-én állította színpadra v. Jakabffy Dezső színtársulata, ahogy ez mindig is volt, nagy áldozatok árán Rossini: A sevillai borbély című vígoperáját. Közel egy hónap elteltével, december 12-én Giacomo Puccini világhírű operáját, a „Pillangó kisasszonyt” láthatták a győri Városi Kultúrház színpadán.374 Vendégszerepeit Kőszeghy Teréz, Rácz Tilda, Dalnoki Viktor, Ábrányi Emil karnagy s még néhány jeles fővárosi művész.375 1942 májusában nagy ünnepként aposztrofálta a helyi sajtó Puccini: Tosca című operájának színrevitelét: ,,Pénteken este ünnep volt a Kultúrházjgan: a Toscát játszották. Pucáni melodrámája a% elmúlt 40 év alatt kissé megfakult, de a nagy-közönség rácáfolt a tudósokra: szűnni nem akaró tapsvihar szólította a függöny elé a szereplő művészeket és változatlan lelkesedés és rajongás fogta körül Pucáni máig nagy hatású muzsikáját. A kolozsvári Nemzeti Színház kiváló, művésznője, Takács Paula valóban fejedelmi megjelenése, érces drámai szopránja diadalmasan szárnyalt. Alakítása meggyőző erejű volt. A kiváló művészmunka elragadta a közönséget; újra és újra a függöny elé tapsolták. Cavaradossi szerepében a fiatal tehetséges Járni József remekelt. Vonzó megjelenés, kulturált hang a legszebb értékei. A budapesti Opera büszkesége, Malaczfy Oszkárfélelmes Jicarpia volt. Alakítása a legapróbb részletekben is tökéletes és monumentális. A többi szerepekben Tamay Béla, Gaál Ferenc, Szjrmay Reginaid, Horváth Gyula és Pálos György jók voltak. Különös dicséret illeti a vezénylő Ábrányi Emil karnagyot, ki a honvédzenekart nagyszerűen összefogta és sikerre vitte. Várjuk a következő operaelőadást. ”376 1942 decemberében két opera is színre került. December 14-én a Hunyadi László című nemzeti operát adták a Városi Kultúrházban. December 25-én, karácsony első napján Kacsóh Pongrác: János vitéz című daljátéka adta meg az ünnepi hangulatot.377 A következő előadás, amire az előbbi idézetben utalt a cikkíró, végül is 1943 tavaszán valósult meg, március 23-án és 30-án Puccni: Bohémélet címmel jegyzet operája csendült fel a Városi Kultúrház színpadán.378 November 20-án és 21-én pedig a Magyar Királyi Operaház magántáncosainak estjét láthatták, azaz ez volt az első igazi balettest 374 A nagyszerű alkotás diadala azonban nem volt egyértelmű a kezdetekkor. A világ talán legnépszerűbb operájának rövid történetét ezért is indokolt közölnünk. A szövegkönyv alapja John Luther Long 1898- ban megjelent elbeszélése, melyből David Belasco írt drámát. Ezt a darabot látta Puccini Londonban. Rögtön megtetszett neki a téma és Ricordival megszereztette a megzenésítés jogát. Viszont az opera lassan készült, mert Puccini a több éve tartó munka alatt autóbalasetet szenvedett, de később cukorbeteg is lett. Azonban, hogy hiteles japán zenei világa legyen új művének, Puccini lehetőségei szerint alaposan utánajárt a japán hangzásvilágnak: Felkereste a Viareggióban nyaraló japán követ feleségét, aki népdalokkal ismertette meg, valamint Milánóban egy ott fellépő japán színésznő énekét is tanulmányozta. A látszólag sikertelen bemutató után a zeneszerző átdolgozta és lerövidítette a túlságosan is hosszú alkotást. Ennek az eredeti, hosszabb verziónak egyes részeit Frédéric Mitterand 1995-ben készült 129 perces filmjében hallhatjuk. A premieren a Sonzogno Kiadó pusztán a Ricordinak akart rosszat, ezért fizetett kifütyülőket alkalmazott. Ez újabb kudarc, de a buenos airesi és a londoni bemutató már meghozta az igazi sikert. 1906. május 12-én, a szintén sikeres budapesti bemutatón a szerző maga is jelent volt. Azóta is Puccini legszemélyesebb műve, a világ operaházainak egyik legjátszottabb darabja. 375 Dunántúli Hírlap 1940. december 7.3. 376 Dunántúli Hírlap 1942.május 9. 4. 377 Dunántúli Hírlap 1942. december 24. 6. 378 Dunántúli Hírlap 1943. március 27. 4. 105
