Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)

A „Nagy Háború” a katolikus tanítóképző életében

A „Nagy Háború” a Katolikus Tanítóképző életében

Hegedűs Imre (1895. Nagysimonyi), Pados Ernő (1896. Bő) és Tartcsay Jenő (1895. Rábapordány), vagyis a 19 fős osztályból 5 fő; a II. évesek közül Pella György (1896. Rábapordány), Kiss Ferenc (1896. Taüandörögd), Rada Károly fi896. Komárom) és Sárkögy József (1896. Győrszabadhegy), vagyis a 23 főből 4 fő; az I. évesek közül pedig Vajnovits János (1896. Horvátnádalja) „találtattak alkalmasoknak”. Ugyanekkor a IV. éves Meidlinger János (1894. Mosonszentjános), az intézet Kisfaludy-önképzőkörének titkára önkéntesként lépett a hadsereg kötelékébe. A VKM. külön határozatban (41,675. sz. határozat) engedélyezte, hogy számára a tanítói oklevelet a 913. sz. szükségrendelet értelmében kiállítsák és kiadják. így az első háborús tanév végéig összesen 29 tanítójelölt öltötte magára a csukaszürke egyenruhát.166

Számukra megváltozott a „növendék ’’-élet. Az 1915. január 26-án megjelent, imént említett „szükségrendelet” (913. sz. VKM rendelet) előírásai szerint „február és március hónapokban minden egyes szaktanár heti óráinak egy-egy részét az egész anyagnak rövidre fogott elvégzésére fordította, és mivel tanulóink behívása április 15-éré volt tervezve, számukra dr. Zalka László apátkanonok, püspöki biztos elnökből, Szalay Sándor kir. segéd-tanfelügyelő mint miniszteri biztosból és a teljes tanári karból álló bizottság április 6-án tartott értekezleten összes jegyeiket megállapította és oszfálybizpnyítványait, illetve okleveleiket a szükségrendeletben foglalt szövegezéssel kiállította. ”167

A jegyek megállapítását nem osztályképesítő vizsgálat eredményeként anyakönyvezték, hanem az anyakönyvben a fejléc hivatalos szövegét áthúzva, azt felülírták:168

,„Az osztálybizonyítványból átvett osztályzatai”, illetve a ,jlanítói állásra minősítő osztályzatai” szövegrésszel.169

Közben (1915. április 7-én) a minisztérium táviratilag értesítette a tanítóképző vezetését, hogy a hallgatók bevonultatására nem április 15-én, hanem csak később kerül sor, ezért a már vizsgázott és bizonyítvánnyal rendelkező növendékeknek az előadásokra továbbra is járniuk kellett, továbbá: bizonyítványaik, illetve okleveleik csak a bevonulás időpontjának megállapítását követően voltak kiadhatók. Miután megérkezett a bevonulásuk meghatározott időpontja (május 15.), az egyházmegyei hatóság 543. sz. határozatával engedélyt adott arra, hogy a bevonuló növendékek csak május 1-jéig maradjanak az intézetben. így a bevonulásuk előtti két hetet megkapták szabadságként, és szüleikhez utazhattak.

Elutazásuk, bevonulásuk előtt a tani tóképző intézet felejtheteden ünnepség keretében köszönt el tőlük. „Templomunkban170 közös szentáldozást végezve az igazgató Szfz Mária meg-1“ Jakab 1915:7.

'67 Jakab 1915:8.

168 [<lr Kath. Tanítóképző-intézet, Győr. A képesítő-vizsgálatok anyakönyvei az 1912. évtől az 1923. évig. VTII.55a/60. MNL GyMSM GyL.

169 56. kép

66