Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)
A „Nagy Háború” a katolikus tanítóképző életében
A „Nagy Háború” a Katolikus Tanítóképző életében győri sajtó, A háborít és a diákok című cikkében így értesítette olvasóit: „Ismeretes az a mozgalom, mely Magyarország tanuló ifjúsága között indult meg a mozgalmas napokban való aktív szerep betöltéséhez A győri középiskolákhoz is megérkezett az egyik fővárosi középiskola idősebb diákjainak lelkes felhívása, hogy jelentkezzenek katonának. A körözött ívet úgy a főgimnázium és a főreáliskola nyolcadik osztályosai, mint a kereskedelmi iskola felső osztályosai szinte teljes számban aláírták. Az ország egész területéről történtek nagy számban jelentkezések s a lelkes diákok megfelelő helyen szorgalmazták a nagy kérdést. Az eredmény — bár a diákságra nézve nem a legteljesebb — rövidesen beállott, amennyiben ]ankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter, figyelemmel a kérelmezésre, a főigazgatóságokhoz leiratot intézett, melynek alapján a főigazgatóságok az intézetekkel a következő rendelkezést közölték: Oly középiskolai tanulókkal szemben, akik szüleik vagy gyámjaik engedélyével középiskolai tanulmányaik félbeszakításával önként jelentkeznek a hard szolgálatra, a nagyméltóságú miniszter úr szintén a legmesszebbmenő méltányosságot fogja gyakorolni. Az állami és királyi katolikus középiskolákban az önként bevonuló tanulókört a rendes tanulók sorában meghagyja, mikor ezek a harcból visszatérnek, tanulmányaikat mint rendes, illetve, ha ez már a hosszas mulasztás miatt nem volna lehetséges, mint magántanulók minden akadály nélkülfolytathatják. A miniszter úr biztosítja számukra eddig élvezett esetleges kedvezményeik (tandíjmentesség ösztöndíj) meghagyását is. Ayt a kérést, hogy az önként jelentkező nyolcadik osztálybeli tanulók bevonulásukat megelőzőleg már most a tanév kezdetén osztály- és érettségi vizsgára bocsáttassnak, teljesíthetőnek nem találta. ”163 E rendelkezés hatására 1914. október 26-án a győri katolikus tanítóképző IV. éves növendékei közül Bauer János (1893. Ebenfurt), Golneritsch Rezső (1894. Brennberg), Horváth László (1894. Fertőszergény), Stein Adolf (1894. Hámor) és 1Tárgyas Jenő (1893. Petend), a III. évesek közül pedig Posgai András (1894. Győrszentiván) vonultak be mint önkéntesek.164 Közülük 1Tárgyas és Posgai még e tanév alatt súlyosan meg is sebesültek. Ez azonban nem vette el a fiatalok harci kedvét. Amikor 1915 márciusában úgynevezett „népfelkelésZ165 szemle” volt Győrben, további képzős diákok álltak a haza szolgálatába. Ekkor a IV. évesek közül Erős István (1896. Rábakecöl), Mayer József (1894. Ihászi), Mátrai István (1895. Győr), Mery: József (1896. Celldömölk), Péter Mihály (1895. Somogyvár), Pomothy János (1895. Kemence), Schlögl József (1895. Szárazvám), Sin kő Gyula (1895. Győr), Szolnoki Pál (1896. Bőny-Rétalap), Wukovits Bódog (1895. Kelénpatak), Zsugonits Gyula (1895. Nagylózs), vagyis a 23 fős osztályból 11 fő; a III. évesek közül Bauer Ödön (1896. Eszterháza), Gobáschits József (1895. Dunaszentmiklós), 163 GyH. 1914. október 19., 2. oldal. 164 A nevek után zárójelben szereplő évszám a születésük évét, a helységnév pedig szülőhelyüket jelöli. 165 A népfelkelés történelmileg kialakult haderő-szervezési módszer. Lényege, hogy országok közötti fegyveres konfliktus esetén olyan (19 és 42 év közötti) személyek számára is lehetővé, illetve kötelezővé válhat az aktív részvétel, akik egyébként a hadviselésre vonatkozó általános szabályok értelmében erre nem volnának kötelezhetők. Törvényi alapját még az 1868. évi XLII. törvénycikk adta meg, majd szabályait az 1886. évi XX. törvénycikk pontosította. 65
