Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)

A győri állami tanítónőképző háborús évei

A Győri Állami Tanítónőképző háborús évei Az idegen családoknál elhelyezettek számát 1917-től már tudták csökkenteni, mert az irgalmasnővérek is tudtak befogadni 8-10 növendéket, köztük 2 Erdélyből menekült család itt tanuló lányát. Az internátus és az intézeti konyha katonaság részére történt átadásával együtt meg­szűnt a tanítónőképzőben az úgynevezett „köztartás”, vagyis az étkezési lehetőség biz­tosítása. Azok a lányok viszont, akiket családjuk kedvezőtlen anyagi helyzete miatt a háború előtt kedvezményes köztartásra vettek fel, a kedvezmény összegét — a minisz­tériumi instrukcióknak megfelelően - készpénzben megkapták az intézettől. A tanítónőképző tantestülete és a tanítónőjelöltek „erkölcsi és nemzeti értelmeiktől vezérel­ve” a napi problémák megoldása mellett a nehézségek ellenére is kivették részüket kü­lönböző jótékonysági akciókból. Erről olvashatunk többek között az igazgatónő által a helyi sajtóban megjelentetett egyik felhívásban: „ A győri magyar királyi állami elemi tanító­­nőképtp intézet növendékei a tanév megkezdése óta, a tantervtől eltérőleg miniszteri engedéllyel, ki­zárólagosan a hadbavonultak részére szükséges meleg ruhák készítésévelfoglakoznak. A kézimun­kához való anyag költségeit eddig sajátjukból fedezték, mindamellett hogy legnagyobb részük szegény sorsú szülők gyermeke. A növendékek áldozatkészségén kívül tetemes összeget fordítottunk erre a célra az intézeti segélyalapból is. A meleg ruha szükséglet katonáink részére egyre fokozódik. A fo­kozódó szükséglettel van arányban növendékeink munkakedve is, nincs azonban már módjukban, hogy a kézimunka-anyag költségeit továbbra is a sajátjukból fedezzék! [...] A fent vázolt körülmé­nyek késztetnek arra, hogy a harctéren szenvedő katonák érdekében városunk igen tisztelt kereske­dőinek ismert nagylelkűségét vegyem igénybe azgal a kérelemmel, legyenek szívesek [...] anyagot ado­mányozni. Különösen szükségünk van [...] a hósapkák, érmelegítők, térdvédők készjtéséhezfamut­­ra. [...] Szívesen vesszük az ingekhez haskötőkhöz lábravalókhoz és téli kapcákhoz szükséges flanellt és barchetet is. Hasonló kérelmet intézek városunk jótékony egyesületeinek igen tisztelt vezetőihez is. [...] Nemkü­lönben szól kérelmem egyes jótevőkhöz is, kik katonáink részére a harctérre meleg ruhát adomá­nyozni szándékoznak [—JA A már 1914-ben megkezdett munka folytatásaként 1915-ben például a VKM által ki­adott rajzos útmutató93 94 alapján kézimunka órákon és otthon, magánszorgalomból is meleg ruhaneműket készítettek a fronton harcoló katonák részére. Erre a minisztérium 131 213. számú, 1915. december 5-én kelt rendeletével tovább buzdította az intéz­ményt. E második háborús évben még meg is könnyítették a győri tanítónőképzős lá­nyok munkáját azzal, hogy a honvédelmi minisztérium e célra 20 kg pamutot küldött feldolgozásra. Ebből, továbbá a személyenként felajánlott 50-50 fillérből, és az intézeti segélyalapi 100 korona összegből, valamint a gyűjtött pénzből beszerzett anyagok fel­­használásával összesen 370 meleg ruhadarabot készítettek a növendékek. 93 A tanítónőképző intézet a katonákért. Győri Hírlap, 1914. október 21. 3. oldal. 94 37. a., 37. b. kép. 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom