Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)
A háború első hírei Győrben és a győri intézetekben
A háborít első hírei Győrben és a győri intésetekben Természetesen az újságok azt is közölték, hogy mindennek a szerbek az okozói, hiszen fenséges urunk, Ferenc József szavait így közvetítette a sajtó: agg uralkodónk „leghőbb vágya volt, hogy Isten kegyelméből még hátralevő idejét a béke műveinek szentelhesse és népeit a háború áldozataitól és terheitől megóvhassa. De a gondviselés másként határozott. Egy gyűlölettel telt ellenség vezetői rákényszeritették arra, hogy fegyveres erővel szerezne meg államai számára a belső nyugalom és külső béke nélkülözhetetlen biztosítékait. [...] Őfelsége mindent megfontolt és meggondolt, bízik hű népeiben és a Monarchia lelkesültséggel telt vitéz hadseregében, s bízik abban, hogy a Mindenható fegyvereinknek adja a győzelmet. ”58 A hír villámgyors terjedése felkorbácsolta az indulatokat: „Kövid néhány perc alatt munkatársunk a Gombás-vendéglőbe ért a Győri Hírlap rendkívüli kiadásával. Fenségesen ünnepélyes volt a pillanat. A tisztek ülőhelyeikről felugrálva, tapsolva, ujjongva éljeneztek. A polgári közönség egybeforrva a kitörő lelkesedéssel, ünnepelte a kormány történelmi elhatározását, a hadüzenetet Szerbia ellen. Az ott hangversenyező katonazenekar a perzselő hangú Prinz Eugent játszotta. A Szjchenyitémél sétáló ezernyi közönségből a hadüzenet híre, a zene üteme kipattantotta a lelkesedés tüzet, viharos éljenzésselfejezte ki örömét a döntés felett. Mint futó tűz terjedt a kávéházakban, vendéglőkben tartózkodó közönség között a Győri Hírlap rendkívüli kiadása révén a nagyszerű híradás, kivonult a közönség az utcára és egy hatalmas táborba egyesülve ment végig a Baross úton. Akik katonával találkoztak, a vállukra kapták és órák hosszán át [...] vállukon vitték a vitézeket. [...] Vagy ötezer ember áradata hömpölygött a Baross úton [...] elöl a trikolor, utána a katonazene és a tisztek, kik a tömeg vállán ültek. A tömeg egyre nő, hamarosan tízezer ember tart együtt [...]”. 59 Gyújtó hangú beszédek, zászlók lobogtatása, a Himnusz éneklése jellemezte a győri hétköznapokat. A tiszteket — mint már fentebb olvashattuk — a vállukra emelte a tömeg, az utcán feltűnő egyszerű bakákat az asszonyok csókkal és virágokkal, a férfiak pedig borral tüzelték a harcra. És mivel Győrben 1914-ben többféle csapattest sok-sok katonája tartózkodott, a civil társadalom tagjainak sokszor volt alkalmuk találkozni katonákkal. Itt állomásozott ugyanis a már említett 19. gyalogezred (mint háziezred),60 a 26. gyalogezred egy zászlóalja,61 és itt tartózkodott a 9. huszárezred, valamit a cs. és kir. 65. dandár katonasága is. De érdemes megemlíteni még a katonai hatóságok közül a 19. hadkiegészítő kerületi parancsnokságát, a cs. és kir. csapatkórházat, továbbá a katonai élelmezési fiókraktárt és a m. kir. csendőrség VII. szárnyparancsnokságát is. A különböző alakulatok számára rendelkezésre állt a még ma is mindenki által jól ismert Frigyes-laktanya,62 továbbá a Lucardi laktanya, a Barakk laktanya, a Vágóhídi fióklaktanya, a Rácz-templomhoz közeli újvárosi Városház közben lévő fióklaktanya, a Bástya 58 GyH. 1914. július 30. 2. oldal. 5’ GyH. 1914. július 27. 3. oldal. 60 29. kép. 61 A 26. gyalogezred Esztergom háziezrede, de 1892-től kezdődően Győrbe vezényelték annak III. zászlóalját, mely 1914. július 30-án indult vissza Esztergomba, és augusztus 4-én vonult az orosz frontra. [Vitéz Herczeg Géza: A M. Kir. Veszprémi 31. Honvéd Gyalogezred története. Cegléd, 1936:285-289.] 62 30. a., 30. b. kép. 29
