Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)
A győri tanítóképzés helyzete a háború kitörésekor
A győri tanító kép %é s helyzete a háború kit őré s e kor Az 1913/14. tanév a szokott rendben zajlott az intézményben. Az érvényes Tanterv és Utasítás alapján készítették el a képző óratervét és órarendjét, s értelemszerűen ehhez illesztették a gyakorlóiskolai osztály órarendjét is. Az óraterv, melynek segítségével általános bepillantást nyerhetünk a háborút közvedenül megelőző néhány tanév képzésének szerkezetébe, illetve láthatjuk annak súlypontjait, az előző táblázatban foglalható össze. Érdemes tanulmányozni a tanulók békeidőben érvényes, évfolyamonkénti órarendjét18 is, melyet később összehasonlíthatunk az úgynevezett háborús órarenddel. A fenti táblázatban összefoglalt adatok és a mellékletben szereplő órarendek összevetéséből kiolvasható, hogy a közismereti és készségtárgyak mellett az úgynevezett pedagógiai tárgyak az I. évfolyamon a Testtan tanításával kezdődtek, majd II. évfolyamon Lélektannal, a III. évfolyamon Neveléstannal és a IV. évfolyamon Neveléstörténet tárgyakkal folytatódtak. A tanítási gyakorlatok, s a hozzájuk kapcsolódó előkészítő és bírálati órák először a harmadik évfolyamon jelentek meg, majd a IV. évfolyamon már külön reál és humán tárgyak bontásában, vagyis differenciáltan jelentkeztek. E gyakorlati tanítások a növendékek által tartott órákat jelölték (mai elnevezésük: hallgatói tanítási gyakorlatok), amelyeket előkészítő óra előzött meg, s bírálati óra követett. A korabeli dokumentumokból kitűnik, hogy a növendékek gyakorlati képzése során a tanítónőképző egyes szaktárgyait oktató, továbbá a pedagógiai tárgyakat tanító képezdei tanárok és a gyakorlóiskolai tanítónő céltudatos és elmélyült együttmunkálkodása valósult meg. A hallgatók gyakorlati tanításainak, vagyis az úgynevezett „próbatanítások”-nak mennyiségét, továbbá az évfolyamok és tantárgyak közötti megoszlását az iskolai értesítőkben rendszeresen vezetett statisztikák jól tükrözik. Az 1913/14. tanévben például a III. éves növendékek összesen 28 órában tanítottak, a IV. évesek által tanított órák száma pedig 127 volt a gyakorlóiskolai osztályban és további 13 óra az ismétlőiskolában.19 Ha a próbatanítások egyes tantárgyak közötti megoszlását vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy elsősorban az úgynevezett „közismereti” tárgyakra, ezeken belül is az olvasásra, az írásra, az olvasmánytárgyalásra stb. helyeztek nagyobb hangsúlyt. Viszont egyáltalán nem hanyagolták el a „készségtárgyak”, vagyis a rajz, az ének, a torna és a szlöjd tanításának gyakorlását sem. E gyakorlatokat célszerűen egészítették ki a hallgatói hospitálások (óralátogatások), a képző igazgatónőjének, egyes tanárainak és a gyakorlóiskola tanítónőjének úgynevezett „mintatanításai”-n (bemutató óráin).20 A képezde egyes tanárai (az igazgatónő is) és a gyakorlóiskola tam'tónője az 1913/14. tanév folyamán 55 mintatanítást tartottak. A fentiekben csupán néhány számadattal jelzett magas színvonalú munka mellett, természetesen önképzőkörökben, tanulmányi kirándulásokon és iskolai ünnepségeken nemesítették a növendékek és a kis gyakorlós lánykák jellemét. Az ünnepségek közül érdemes kiemelni a háborút megelőző tanév folyamán szervezett két nagyobb gyász-18 9. a., 9. b. kép. 19 10. kép. 20 11. kép. 18
