Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)
Epilógus
EPILÓGUS Mint az eddigiekből láttuk, alig kezdtek harcolni magyar katonák az első világháborúban, máris egyre gyakrabban jöttek haza a szomorú hírek: elesett, eltűnt, hősi halált halt ... Az itthon maradottak megdöbbenéssel fogadták az értesítéseket, hiszen ők is úgy gondolták, hogy „mire lehullnak a levelek” itthon lesz győztes és hős fiúk, férjük, testvérük. A sors azonban nem így hozta! Mély gyász és könnycseppek milliói. Még csak azt sem mindig lehetett tudni, eltemették-e, s ha igen, hol van a sír? Hol zokogjon az édesanya, hol emlékezzen a mennyasszony vagy feleség, hova helyezzen gyertyát, virágot a barát, a hozzátartozó? Már 1915-ben a frontról írt levelet báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy a magyar királyi miniszterelnöknek, grój Tis^a Istvánnak, és javasolta, hogy az állam minden községben állítson egy szép kőemléket, amelyre majd a falu lakói bevéshetik elesett hőseik nevét. Majd 1916 végén Abele báró újabb levéllel fordult ugyanezen témában — most Zita királynén keresztül — II/. Károdhoz, a koronázása előtt álló királyhoz. Végül 1917 tavaszán a Képviselőház törvényjavaslatot fogadott el, amelyben az 1917. évi VIII. törvénycikk előírta, hogy „Orizye meg a késő utókor hálás kegyelettel a^ok áldott emlékestét, akik életükkel adódtak a veszélyben forgó hasp védelmében [...] Minden község [■■] méltó emléken örökítse meg mindazoknak nevét, akik [...] a hajáért életüket áldoznáky?/.”279 Rövidesen megjelent a fenti törvény végrehajtását szabályozó 14.730/1917. sz. belügyminiszteri rendelet is, amely szerint az emlékművek állításáról majd csak a „Nagy Háború” befejezését követően kell intézkedni. Az 1924-ben megszületett XIV. törvénycikk a Hősök Emlékünnepe nemzeti ünneppé nyilvánításáról intézkedett.280 Később, 1933-ban a vallás- és közoktatásügyi miniszter kötelezővé tette, hogy márványtáblán kell megörökíteni az iskolák hősi halált halt tanárainak, tanítóinak és tanulóinak nevét, emlékét. E rendelet azt is megfogalmazta, hogy az emléktáblák előtt az iskolák tanárai, tanítói, tanulói kalapemeléssel tartoznak tisztelegni, továbbá: az iskolák felsőbb osztályaiban évenként egy-egy magyar dolgozatot kell szentelni az elesett hősök emlékezetének. w Ravasz 2006:19-21. 280 Kovács 1990:24-32. 105
