Barna Attila: Lőcsei Fehér Asszony. Legenda és valóság - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 16/2014 (Győr, 2014)
Forrásközlés - ,,a’ ki vermet ásott más bötsületes embereknek maga esett belé” - Korponai Jánosné peres iratainak másolatai a Ráday levéltárban
Dunamelléki Refo rmátus Egyházkerület Ráday RévéItára is hajlandók Rákóczy részére, azokat Rákóczy pecsétjével 0 á melly Ráday keze között vagyon '■) megpecsételvén, protectionálisúl adja, hogy az olyanok jószágokban vagy személyekben kárt ne valljanak, melly ékből alkalmasint megértvén continentiájokat, első gondolatom volt az, küldgyem Scravnikra Mlgos General Viardt Uramhoz eö Excell; azon meg nem nyúgodván azonnal kezdettem reménkedni Uramnak, hogy minden tartóztatás nélkül küldjön eö kegyelme Posónba, mivel úgy is volt szándékom eö kegyelme megegyezett akaratjából de csak akkor, midőn végét halljuk az Diétának, hogy felmenjek némelly instantiáim végben vitele iránt, de minthogy azon nyugtassam meg elmémet, hogy magam személye szerint vigyem föl az leveleket, arra nézve egy hetet sem várván neki, hanem ugyan Majus havának 27lk napján Istennek hírével Füleki házamtúl Pozsoni utamra indultam, bátorságnak okáért Uram eö kegyelme Boldogházi Kis Péter velem küldötte, más napra kelve délest érkeztem Gyarmatra, megszálván Kleiner Obrist Leudinandt Uramnál, minthogy immár annak előtte is levelek által volt ismeretségünk, eredtünk iscursusban már sokszor említett tolvajoknak föl, ’s alá járásokrúl, mondottam eö kegyelmének, nagy szerencse ha Lengyel országból egy’nehányan ki nem jöttek, hogy pedig én azt valóságosan tudom, arról semmit sem szóllottam; minthogy pedig értettem Pelargus Jánostól, hogy Trencsén felé is egynéhányan mentek volna közülök, arra nézve tartottam, hogy ollv hosszú útamban valamellyikének kezébe ne akadjak, azon okból kértem Obrist Leudinandt Uramat hogy eö kegyelme adjon mellém lovassokból álló confoét, jelezvén azt is eö kegyelmének, nem annyira kívánom személyemért, mint sem azért, hogy derék egynéhány darabbúi álló levelek vannak nálam, 's veszedelembe esvén magam, tőlem el ne vesszenek, eö kgyme úgy mint igaz hive az felséges császárnak azon órában rendelt mellém úgy jut eszemben tíz lovas németet, adván parancsolatot nekik egész Szeredi hídig kisérjenek, akkori alkalmatlan sárokra nézve még nagy nehezen Nyitrára ve-41 -