Barna Attila: Lőcsei Fehér Asszony. Legenda és valóság - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 16/2014 (Győr, 2014)

Forrásközlés - ,,a’ ki vermet ásott más bötsületes embereknek maga esett belé” - Korponai Jánosné peres iratainak másolatai a Ráday levéltárban

D unamellé ki Refo rmátus Egy h áy^ke rü l e t Rá day Eevéltár a

Generálisom elhitték Secretarius Ebeczki Samuel Uram szavaibúl, hogy kegyelmed igaz hívünk, azért Kgydet általam köszöntetik, ’s kéretik, ha magának, ’s gyermekeinek jövendőbeli boldogitását kívánja, az minémü levelet hoztam, az kinek szól okossan, ’s nagy híven adja annak kezéhez ha kgyd ebben a dologban igazan el fog járni, akár ezerte is megesküdjem minémü nagy jutalmát fogja kgyd venni az Felséges Fejedelemtül; igaz dolog, azt tartotta instructióm, hogyha Nógrád vgyében értem volna még Rádait, tehát magam adtam volna kezéhez, de mivel országgyűlésére elment, oda nem mehetek, mert innen igen sietve egynéhányad magammal, Tömösvári Basához köll mennem, ezen szavára tettem kérdést, hogy miért? mellyre adta válaszúi, hogy bizonyos leveleket viszen, az mellyek is bádogbúi való iskátulyában bevoltak zárva azután azon leveleket, á mellyeket Rádainak kellett volna adnom kezibe vévén mondá: Édes asszonyom, parancsolatomban vagyon, minekelőtte kezibe adjam kgyk, esküttessem meg Kgydet, hogy igazán, és híven minden reá vivés kívül igán titkosan

Ráday Pálnak kezébe adja, vagy kézihez szolgáltatja; én félelemtül viseltetvén igen könnyen reá vetettem magamat az hitnek letételére, azután úgy kezemhez vettem, ’s eltettem az levelet, mindenestől fél óra tölt velek való beszédemben; több beszédeim minémüek voltak, jut eszemben Gróf Stella Úr, úgy Mélt Gróf Feldmareschal Úr eö Excell előtt bőven megbeszéllettem; azután jó éjszakát egymástól vévén, én szállásomra, ’s ök erdő felé hová mennek Isten tudja, ’s á ki vagyon Török Ország felé ment é vagy sem? én nem láttam, följebb említett beszédem szerint úgy is mondotta ugyan hogy oda megyen, de igaz é? hittel nem bizonyíthatom; az leveleket ugyan Rákóczy pecsétje alatt három egész nap tartottam, á mikor gondoltam, már jó darabon eltávoztak azon jó madarak, üdöt vévén magamnak ugyan azon héten Májusnak 21 napján 0 minthogy semmi szándékom nem volt ollyan, hogy Rádainak szólló levelet nekie adjam, Felséges Császár tiszteinek is nem mertem-39-