Barna Attila: Lőcsei Fehér Asszony. Legenda és valóság - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 16/2014 (Győr, 2014)
Nemesek jogai a perben, a kínvallatás tilalma
Barna Attila ismételte, tekintettel arra, hogy a vádlott vallomásai ellentmondóak, sok személyt érintettek, kevertek gyanúba, és gyakran változtak a kihallgatások során. A bíróság ítéletét azonban a kínvallatás alkalmazása nélkül hozta meg, és így küldte fel a bécsi udvarhoz jóváhagyásra. A kancellária jelentős késedelemmel, 1714 elejére készíti el felterjesztését az uralkodóhoz: a büntetést lényegében meghagyva, de tekintettel a bevádolt és érintett szereplők nagy számára, az esetlegesen kitalált és koholt levelekre javasolja a tortúráztatást. III. Károly helybenhagyja az előterjesztetteket, májusi rendeletében utasítja a bíróságot, alkalmazzák az erőszakos vallatást, és annak eredményéhez képest hozzák meg a végleges ítéletet. A magyar törvények azonban főszabályként, nem engedték, másként mondva — fogalmazás kérdése — nem szabályozták a kínvallatást. A bírósági eljárás elhúzódását főleg az a körülmény okozta, hogy a bírák egy része kétségbe vonta azt a lehetőséget, hogy nemest, főként nemesasszonyt tortúra alá vegyenek, illetve ha az uralkodó döntése mégis elrendelné azt, akkor milyen súlyossággal, fokozattal tegyék ezt, - kérdezték. Majthényi Jánosnak a királyi jogügyek igazgatójának (causarum regalium director) véleménye azonban az volt, hogy törvények nem tiltják a nemes tortúrázását (más források csak a nőkről beszélnek), a konkrét esetben pedig ennek az enyhébb fokozatait kell alkalmazni. 6 A bírák Győrből írott levelükben, még 1714 szeptemberében is kérelmezték az eljárás elhagyását76 77 78. Az ellenzők Werbőczi István jogkönyvét, a Hármaskönyvet idézték, amely a városi bírói fórumok esetében kifejezetten tiltotta a nemesek kínvallatását.TM A magyar országgyűléseken a rendek a Hármaskönyv megjelenését követő évszázadokban sem alkottak törvényt a tortúrával kapcsolatban, a szokásjog azonban régóta ismerte ezt az eljárásjogi megoldást. Magyarországnak ekkoriban átfogó büntetőkódexe, törvénykönyve még nem volt, viszont a 17. század második felétől napirenden volt a III. Ferdinánd által 1656-ban Alsó-Ausztria számára kiadott büntető és eljárásjogi kódex átvételének lehetősége. Ez részletesen szabá76 MNL OL Mikro filmtár 11989, 46. - 1714. szeptember 12. 77 MNL OL Mikrofilmtár 11988, 25. - Delegatio in causa Géczy Julianna, Győr, 1714. szeptember 11. A bírák többek között a 1687. évi VI. törvénycikknek, az eperjesi bizottságnak vagy kiküldött bíróságnak megszüntetésével kapcsolatos hűdenségre vonatkozó rendelkezésekre hivatkoznak. 78 Werbőczi HK III. Rész 20. czím, A polgárok miképen büntethetik a nyilvános gonosztevőket címben található: „A nemeseket pedig a bűntett helyén kívül sem befogni, sem gyanúból kínvallatás alá venni nem szabad.” - Werbőczy István Hármaskönyve, Franklin-Társulat, Budapest 1897., 399.0.-26-
