Barna Attila: Lőcsei Fehér Asszony. Legenda és valóság - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 16/2014 (Győr, 2014)

A hűség fogalma és a hűtlenségi perek eljárási szabályai a 17-18. szászadban

Lőcse Fehér asszonya és félségárulási pere

megillető osztályrész (még ha feje esnék isj fiaira vagy nemzetségi atyafiaira soha többé vissza nem tér.,í6

Az 1715-ös országgyűlésen — már Korponayné fiskális perének lezárulta után — elfogadott 9. törvénycikk, a vagyonelkobzást az ártatlan gyermekek vagyonrészére is kiterjesztette, azért, hogy az apákat ezzel is visszarettentse a felségsértés bűnétől, a szigort csak II. Lipót uralkodása idején hozott királyi resolutió és törvény (1791:56. te.) szüntette meg.37

A Hármaskönyv a hűtlenség eseteit már 18 pontban sorolja fel, rögzítve ezzel a korábbi törvényalkotásnak (1462:2. te.; 1495:4. te.) azt az irányát, amely a hűtlenséget keretként, csupán a büntetés egységessége okán összefűzött magatartások laza halmazaként tárgyalja.38

A hűtlenség első és számunkra a legfontosabb esete a felségsértés bűne (Primus est, de crimine laesae majestatis), azaz ha valaki a fejedelem személyére kezet emel, fegyverrel, avagy méreggel az élete ellen tör, vagy azok közé a falak közé vagy abba a házba, ahol a fejedelem tartózkodik betör. A nota infidelitatis általános elnevezés átfogja az egész bűncselekményi kört, itt azonban kivételt tesz és az általános megjelölésen felül speciális megjelölést is alkalmaz. Második eset: ha valaki nyilvánosan az alkotmány, a király és korona közhatalma ellen támad és ellene szegül.57

Korponayné perének idején még hatályosnak tekintett és alkalmazott törvényekben felsorolt elkövetési magatartások leírásai, többségükben világosan és egyszerűen fogalmaznak. Konkrét, erőszakos tetdeges támadástól, összeesküvéstől védik az uralkodó személyét és az állami berendezkedést. Alig foglalkoznak azonban az alkotmány, vagy a korona közhatalma elleni fellépés megnevezésén túl azzal, hogy az államélet ezen elvontabb kategóriáinak védelme során, a nyilvánvalóan sokkal bonyolultabb és összetettebb elkövetési magatartásokat leírják, magyarázzák.

A hűtlenség 15-16. században meginduló, kerettényállássá való fellazítása is ebbe az irányba mutatott. Dogmatikailag és az elkövetési magatartások valódi je- 56 57 58 59

56 Hármaskönyv I. Rész 16. czím — CJH.

57 „quo vero a crimine laesae majestatis, patres, metu poenae, etiam in filios ex amissione Portionum suarum redudantis, magis, quam propriae intitu, absterreantur, hocque exeerandum et abominabile malum eo magis vitetur” — 1715:9. tc.

58 A Tripartitum fellazítja az uralkodó és az állam megtámadásához kötődő fogalmat, hiszen a számba vett tizennyolc esetből legfeljebb ha négy-öt paragrafus sorolható a hagyományos politikai deliktum kategóriájába.

59 Tripartitum 1514.1. Rész 14. Czím A hűdenség vétkének eseteiről — CJH.-21