Barna Attila: Lőcsei Fehér Asszony. Legenda és valóság - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 16/2014 (Győr, 2014)

A szatmári béke megkötésétől a második rovásig

Barna Attila

meg hogy az írások a titkos megbeszélések színhelyéül apjának, Géczy Zsigmondnak kúriáját jelölték meg. A levelekről bejelentést tett, azonban nem adta át azokat, az idő pedig egyre telt. Későbbi állítása szerint részben elégette az üzeneteket, másokról azonban másolatokat készített, különösen értékesnek gondolhatta azokat a rejtjel-kulcsokat (clavis), amelyeket a Ráday Pálnak címzett levélben talált. A bizonyítékok többségét azonban megsemmisítette, egyrészt a kurucok bosszújától tartva, részben a mozgalomban érintett édesapja védelmében. Végzetes cselekedeteivel a Rákóczi-párti szervezkedésre lecsapni szándékozó bécsi udvar, és a pozsonyi országgyűlésen éppen a vállalható békefeltételek megtartásán küzdő hazai rendek törekvései közé került.

Az ügy legfontosabb, máig tisztázatlan és fordulópontot jelentő kérdése: hogyan és miért fordultak a lőcsei árulásáról ismert szépasszonyhoz a kuruc vezetők, miért akarták pont őt a levelek eljuttatásával, a szervezkedők összehívásával, alig két évvel a köztudomású hitszegés után megbízni? Hiszen Géczy Julianna sohasem titkolta szerepét és kapcsolatait, sőt kifejezetten felnagyította érdemeit a Lőcsén történtekben.43 Rákóczi emlékirata, a Mercurius Veridicus, és Bercsényi levelei alapján is elmondható: a kuruc oldal is tudott a szerepéről, de legalábbis nem lehettek kétségei Korponayné ingatagsága és birtokszerzési vágyai felől. Még akkor is, ha ebben az időszakban, nem volt egyedüli ezzel a magatartásával.

Miért bíztak meg egy asszonyt, ilyen bizalmas és veszélyes küldetéssel, olyan kalandos utazással, rejtőzködéssel, konspirációval terhes vállalkozással, amely a leghűségesebb vitézeiket is próbára tette volna.

Mikor érkezik meg a rejtélyes zarándok44, Ebeczky Sámuelnek a kurucok várható betörésére és a környékbeli rablóbandák veszélyére figyelmeztető levelével45?

Miért neki és nem a „sétálás kedvéért” éppen ott nem lévő férjének, vagy apjának adja át Pelargus János a veszélyes levélcsomagot. Akik ráadásul gyakorlatilag a helyszín közelében vannak az ominózus napon, valószínűleg május 17-én, (pünkösd utáni kedd)46 este. „Kettős ügynökként”, szabadabban mozgó, gyen43 Förster is hangsúlyozza, számára teljesen érthetetlen az asszony megbízása. - Förster, 24.o.

44 Vallomásában, az eredeti peres iratban: „Anno 1712. Martius haván 25 napján, úgy mint Nagy pénteken”, vagyis 1712. március 25-én, ami igaz lehet, mert húsvét vasárnapja abban az évben 27-ére esett. A Ráday levéltárban található másolatban március 19. szerepel, Gyergyai Margit pedig március 5-ét ír?!, - Gyergyay, 8.o.

45 A peranyagban valóban van egy Ebeczkynek tulajdonított, részben rejtjelzett, február 30-án Flomonnáról keltezett levél. Keletkezésének időpontja kérdéses. Részletesen 25. lábjegyzetben. - MNL OL - E 162, nr. 225., 1-4.

46 1712. május 15. Pünkösd napja.- 16 -