Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)

A POLGÁRI LAKOSSÁG NÉMETORSZÁGBA TELEPÍTÉSE

1

kolónia vezetői eseti megbízásokat kaptak az irlbachi önkormányzattól a magyar menekültek adminisztrációjával kapcsolatban, amely elvégzése után szintén fizettek számukra bért. Tehát — legalábbis — a prominensek nem voltak szűkében az anyagi juttatásokból.179

A szőnyegeket az amerikai hatóságok lefoglalták és elismervény ellenében egy raktárban helyezték el ezeket. (Az amerikai katonák bejöveteléig ezek is a közösségi tagoknál voltak elhelyezve). A városi lovakat - mert tartásuk sok nehézségbe ütközött — egy átvonuló magyar különítmény vette magához.

Dr. Karsay Árpád sorsa sem ismert, ő az Irlbachból kapott adatok tanúbizonysága szerint 1945. október 11-én Irlbachból Rottachba távozott. Rottachi látogatása után még visszatért Irlbachba, ahol élettársával a „Katikarl” táncterméből leválasztott kis szobában élt. A februárban hazatelepültek azonban még meséltek a volt polgármester irlbachi életéről. Állítólag akkor a bajorországi vasút építésen dolgozott Münchenben.180 További sorsáról nem tudunk semmit.

A polgármester és a kolónia háború utáni hazatért vezetőjének beszámolója néhány pontban eltér egymástól. Az októberi beszámoló nem szól a gépjárművekről és a városi lovak rekvirálását is kizárólag a magyar honvédek számlájára írja. Az élelmiszer és a kórházi ágyak sorsa majdnem azonos a két leírásban.

IRLBACH ÉS STRASSKIRCHEN 2013-BAN

2013 áprilisában 2 napot töltöttem Irlbachban és Strasskirchenben. Szerettem volna olyanokat felkutatni, akik még tudnak valamit mesélni az 1945. év győri menekültjeiről, illetve bármilyen emléket összegyűjteni. Ismerősöm Walter Deichslberger — akinek édesanyja a győri második menekült vonattal érkezett 1945. január 18-án — barátságosan fogadott.181 Az egykor 825 fős település, melynek lakosságszáma mára 1150-re duzzadt, sok élményt nyújtott számomra. Az egykor nagyobb létszámú kitelepülőnek „otthont” adó épületeket kerestük fel először.182 A „Kari” vendéglőt és a kastélyt. Sikerült találkoznom Xaver Kari úrral, aki az egykori fogadó vezetőjének Kathi Karinak az unokája. Négy éves volt, amikor az első menekültcsoport Magyarországról megérkezett a kis településre. Természetesen ebben az életkorban nem szerezhetett olyan élményeket, amelyek átfogó képet adhattak volna a kitelepültek életéről. Néhány emlékkép azonban rögződött a 4 éves fiúban, illetve módja volt családi beszélgetések során többször felidézni. Ezek a mozaik részecskék is fontosak számunkra, akik többet szeretnénk megtudni az egykori győri menekültek életéről.

Tudtuk, hogy a vendéglő első emeletén hozzávetőlegesen 100 személy kapott szállást április végéig. A lépcsőfordulótól jobbra a nagy táncteremben 80 fő helyezkedett el.

179 2013 áprilisában módom volt Irlbachban és Strasskirchenben az egykori magyar kolóniát befogadó településeket végigjárni. Egy irlbachi helytörténész adott számomra lehetőséget eredeti, a kolónia életével kapcsolatos dokumentumok lefényképezésére. Ezek között van egy névsor az 1948. évben még itt tartózkodók adataival, illetve kifizetési összesítők, amelyen magyar menekültek neve is található.

180 DNSz 1946. április 4. 4. oldal.

181 26. kép 194. oldal.

182 27. kép 195. oldal.- 84-