Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)

A HADRA FOGHATÓ LAKOSSÁG KITELEPÍTÉSE

i Egy millió háromszázezer magyar fiú van a kekünkben, és ennek a legfogékonyabb, hatal­mas anyagnak tizenkét éves korától a katonai bevonulásig tehát átlag egy évtizedig vagyunk irányítói. ’116 1944. januári-tői a leventeoktatók megnevezése is megváltozott. Ezután a leventeok­tató helyett levente segédtiszt, a levente főoktató helyett levente tisfi, a vezető főoktató he­lyett a levente főtiszt megnevezés járt a leventékkel foglalkozó felnőtteknek. Megjelent egy új rang is, a leventevezető tiszt rendfokozat. Ez a felszólalás, és a leventekiképzők elnevezésében beállt változások jól mutatják, hogy a hazafias oktatásnál már többről volt szó, ez a leventék katonai bevonulása felé vezető utat jelölte ki. Az iskolai tanítás szüneteltetésével 1944. március 31. után az összes a fend korcso­portba tartozó ifjú, levente lett. A foglalkozásokat sűríteni, napi foglalkozások szintjére kellett emelni. A levente szervezetek közveden a hadsereg meghatározott parancsnoksága alá tartoz­tak. A győri leventék így a magyar királyi 5. honvéd gyalogdandár kötelékében lévő le­vente parancsnoksághoz lettek beosztva. A városi, községi önkormányzatok feladatává tették, hogy a leventeoktatás tárgyi fel­tételeit megteremtsék. Bár az állami támogatást a levente szervezetek napi működteté­séhez a tanácsok megkapták, — gondot okozott számukra, főként a háborús időkben — megfelelő helységet biztosítani a levente egységeknek. Nagyobb városokban a rendelet azt is megszabta, hogy kerületenként kell levente otthonoknak helységet biztosítani. Győr városában is komoly gondokat okozott a fend rendelet betartása, amelyet a há­borús években sokkal szigorúbban kértek számon a tanácstól. Új létesítmény létreho­zására nem volt lehetőség, ezért a tanács a legkisebb költség ráfordítással akarta orvo­solni a helyzetet. A vasút dél-keled oldalán állt az úgynevezett posta laktanya. (Soproni u. 40.) 1928-ig a Gárdonyi Géza Általános Iskola jogelődje, a Polgári Fiúiskola a Tanonciskolával együtt volt itt elhelyezve. A Polgári Fiúiskola 1928-ban hagyta el a posta laktanyát. 1934-ben a Kossuth Lajos utcában a tanonciskola felépült és a felszabadult helyeket hivatalok foglalták le. Az épület már ekkor is nagyon rossz állapotban volt. A tanács döntése ezt az épületet, illetve ennek keleti szárnyát jelölte ki levente otthonnak. A hi­vatalokat kiköltöztették, a katonai beszállásolás alól mentesítették az épületet. 4000 pengő ráfordítással hozták lakhatóvá a keleti szárnyat, ahova a leventék 1942 szeptem­berében beköltözhettek.117 A leventék gyakorlótere az egykori Lovagló tér, a posta lak­tanyától keletre eső szabad terület lett. A járókelők, iskolákból hazatérő diákok bámul­ták a gyakorlatozó, időnként porfelhőbe burkolózó leventéket masírozás közben.118 Az önkormányzat további levente otthonok létesítését tűzte ki célul. Révfaluban telek vásárlásra is sor került, de a levente ház nem épült meg. A hivatal ezzel kvázi törvény­­sértést követett el. 1944. szeptember 14-én Koller Jenő város polgármester még min­dig azzal bíztatta a győri leventéket, hogy számukra kerületenként megfelelő levente­116 GyMJVL:. IV. B. 1407. a. Polgármesteri hivatal iratai 1943. VIII. 945/27 117 GyMJVL: IV. B. 1407. a. Polgármesteri hivatal iratai 1942 VII. 940/304 118 1. térkép. 221. oldal.- 60-

Next

/
Oldalképek
Tartalom