Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
A HADRA FOGHATÓ LAKOSSÁG KITELEPÍTÉSE
Győrben, decemberben alakultak meg a Hungarista Légió századai.108 A légióba jelentkezettek egy része bevonulás után — saját kérésükre — azonnal harcoló alakulatba, a Hunyadi Páncélgránátos Hadosztályba kerültek. A Hungarista Hunyadi Hadosztályba bevonultak Németországba kiképzésre utaztak ki. Őket a birodalomban való felkészítés után angol, amerikai, orosz csapatok ellen vetették be.109 A közveden harctérre jelentkezők azután a más vidékről toborzottakkal együtt a magyarországi frontvonalon harcoltak a továbbiakban. A Hungarista Légió szervezése tulajdonképpen folyamatos volt, a szovjet csapatok bejöveteléig tartott. A Hungarista Légió 101. győri százada sok győri ifjú leventével — rövid kiképzés után — a Vértesben január 22. és február 3. között 12 napos gyilkos harcban állt helyt. A század 15-29 éves fiatalokból állt. A harcban nagy veszteségek árán küzdöttek a szovjet csapatokkal szemben. Közöttük harcoltak a híradás szerint 15 éves fiúk is, akik hősiességükkel kitűntek idősebb társaik közül. A legnagyobb köszönetét egy édesanya „érdemelte ki”, aki ebben a harcban egyik fiát elvesztette, másik gyermeke súlyosan megsebesült, harmadik fia fagyási sérüléseket szerzett. Negyedik, legidősebb fiát már korábban örök időkre elvette tőle a háború.110 A Hungarista Légió századai megalakulásuk után elindultak Németország felé, hogy kiképzés után a fronton bizonyítsák felkészültségüket. A német laktanyákban kiképzett magyar légiósok itt találkoztak először modern fegyverekkel. A magyar parancsnokok azonban elhagyták őket. Német vezetés, német nyelvű parancsnokság alá kerültek, így képezték ki őket. A Győr városból bevonultak létszáma ismeretien. A légió célja elsősorban a magas harci szellemiségű fiatalok bevonultatása és harcba vetése volt, a harcoló katonák létszámának növelése és harci szellemük javítása érdekében. A toborzás nem volt túl sikeres. A Nyilas Párt és Hungarista Mozgalom fegyveres tagjai minden levente és katonakorú férfit feltartóztatott az utcán. Akinek nem volt katonai felmentése hadiüzemi státusza miatt, vagy nem tudta igazolni magát, az katona szökevénynek számított. Valóban gyakran találtak a nyilas járőrök, bevonulási parancsot megtagadó leventéket, vagy az alakulatuktól elmaradó szökésben lévő katonákat. A szökevényeknek legtöbb esetben választási lehetőséget ajánlottak fel: hadbíróság szökésért, hazaárulásért vagy beléptetés a Hungarista Légióba. Ez a módszer természetesen hatékony volt a Hungarista Légió városi létszámának megnöveléséhez. Az önkéntes jelentkezőket nagyrészt a vármegye különböző községeibe menekült Erdélyből vagy a keleti országrészből áttelepült fiatalok között találták meg. Előfordultak erőszakos bevonultatások is. Az így bevonul-tatottak Győrbe való behozataluk, beöltöztetésük után indultak Németországba. A Hungarista Légió laktanyája a Teleszky (ma Puskás Tivadar) utcában a Meller-féle Olajgyárral szemben volt.111 A bevonultak nagyszámú légiós egy része azonban megbízhatatlan volt. Őket nem lehetett a frontra küldeni, hiszen sokan közülük onnan szöktek, illetve a front elkerülése miatt léptek be a légióba. A katonai csendőrségi feladatokat viszont nagyon jól elvégezték. Ezután egyre többen járőröztek a város utcáin 108 GyNH: 1944. január 6. 2. oldal. 105 Csuk Ferenc: A szentgotthárdi légitámadás 1944-ben, Vasi Szemle, 2009. 6 szám. 110 GyNH: 1944. február 09. 2. oldal. 111 19. kép 189. oldal.-58-
