Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
A HADRA FOGHATÓ LAKOSSÁG KITELEPÍTÉSE
A III. számú igazolóbizottság a nyugatról Magyarországra visszatért rendőrök igazolásánál kíváncsi volt a kitelepülésük körülményeire is. Többen közülük egybehangzóan megerősítették: 1945. március 27-i napon 13 kocsival és hat hátaslóval 27 fő kitelepülését, illetve március 28-án hajnali 4 órakor a rendőr főkapitány utasítására 95 állománybeli győri rendőrnek először Ásványrárón, majd onnan Mosonmagyaróváron keresztül Németországba való kiutazását. Az Újvárosból kivezényeltekről is az igazolási eljárások során leadott önéletrajzokból szerezhettünk tudomást. Mind a három csoport csak az elindulás után szembesült az utolsó paranccsal: Irány Németország!97 Néhány a győri kötelékhez tartozó rendőr, a biztos forrásból jövő „kósza hírt” — a jól értesültektől — már az indulási parancs előtt meghallotta. Ok semmi áron nem akartak kitelepülni Németországba, nem vették fel a munkát, bujkálni kezdtek, vidékre utaztak. Többen a már vidékre menekült családjukhoz csadakoztak, de az is előfordult, hogy egy győri óvóhelyen meghúzódva várták meg a háború végét. A front közeledtével az országhatárhoz közeli régióba vezényelt győri rendőröknek március végén új vezetőjük parancsára kellett Németországba települniük.98 99 A kisebb régióbeli őrsökre kivezényelt rendőrök, akiknek korábban rendfenntartóként csoportokat kellett Németországba kísérni, már nem tudtak visszajönni. Ok Bajorországban szétszórtan, magyar közösségekkel együtt kolóniákon, majd gyűjtőtáborokban éltek. Amerikai fogságba estek, de az amerikai katonák szaktudásukat gyakran kihasználva rendfenntartási feladatokkal bízták meg őket. A HONVÉDSÉG NÉMETORSZÁGBA VALÓ KITELEPÜLÉSE. 1944 decemberében a megvalósulás fázisába került a katonai alakulatok kitelepítése, a német és a magyar kormány között kötött megállapodás alapján. kormánykör megállapodás mindmáig mm került elő. 'Figyelembe véve a korabeli viszonyokat, nem kizárt, hogy formailag ilyen megállapodás megkötésére nem is került sor. Két, a tárgyalásokról készült feljegyzés azonban rendelkezésünkre áll. Ezeket németbőlfordították magyarra s a bennük foglaltak az „az írásbeli megállapodás” tartalmáról itt leírtakat alátámasztják Szálasi Ferenc 1944. december 4-i személyes találkozásukkor kijelentette Hidernek, hogy totális mozgósítást rendelt el, és biztosítani fogja mintegy 190 000 fő hadkötelesnek, akár kényszer útján történő behívását. Szükség esetén — mondta —, minden 10-70 év közötti magyar férfit, köztük a leventéket, kiszállítanak Németországba és a német 97 MNL GYMSMGYL:XXV1I. 403. III. számú Igazoló Bizottság iratai. Az Igazoló Bizottság kérdőíveire adott válaszokat, illetve a leírt életrajzok kitelepülés motivációját taglaló sorokat csak megfelelő kriükával használhatjuk fel, hiszen az állás megőrzésének alapvető feltétele volt az ország elhagyása esetén a kiköltözési kényszer bizonyítása. Emiatt találhatunk sok teljesen egybehangzó életrajzot. 98 MNL GYMSMGYL: Uo. 1. doboz. 99 Vitéz Major Jenő: Emléktöredékek. Visszaemlékezés az 1944. március és 1945. július közd háborús eseményekre. 34. oldal. A két feljegyzés másolata megtalálható a Hadtörténelmi Levéltárban a HL VKF. szám nélküli 17 és 22/eln. 1. - 1944 jelzet alatt.- 54-